Zimányi András Balaton-átúszó volt a Wojtyla Ház vendége
Képgaléria
Különleges értéket ad teljesítményének, hogy úszómúlttal nem rendelkezik, az elmúlt három esztendőben fokozatosan fejlesztette ki – elmondása szerint – átlagos szintű úszástudását.
2016 februárjától a Debreceni Szenior Úszó Klub medencés hosszútávúszó csapatával több alkalommal részt vett 20-30 kilométer közötti 12-24 órás úszásokon, egyre biztatóbb eredményeket nyújtva. Tavaly körbeszelte a Velencei-tavat, idén pedig megvalósította gyermekkori álmát: hosszában vágott neki a Balatonnak, hogy végül négy nap elteltével Keszthelyen érjen partot.
Az össztáv során négyfős segítő csapat kísérte, a projektvezető Dani fia volt. Mivel engedélye nappalra szólt, sötétben nem úszhatott, csak napkeltétől napnyugtáig lehetett vízben.
– Három éve szólt az orvos, hogy kezdjek magammal valamit, mert tönkremegy az egészségem, ugyanis komoly súlytöbblettel, magasvérnyomással küszködtem. Persze-persze, válaszoltam gépiesen, de akkor valami tényleg bevillant. Tíz év halogatás után végre ismét elkezdtem a felkészülést, majd el is mentem egy hagyományos Balaton-átúszásra. Rákaptam a sportolókról szóló cikkekre. Egy nálam idősebb hosszútávúszó elképesztő teljesítményei rávilágítottak: nincs lehetetlen – mondta a sportember, akinek bársonyos orgánuma kapcsán Farkas Pál, a népkonyha programszervezője bevezetőjében megjegyezte: amikor hallottam a Kossuth Rádióban nyilatkozni, rögtön „beleszerettem” a hangjába.
– Magam sem tudhattam, mi fog kijönni belőle, de ötven évesen, úszni csak nagyjából tudó, de nagyon szerető emberként végre tudtam, mit akarok – nem kis részben szeretett édesanyám emlékére. Nem mindenki volt biztos abban, hogy normális vagyok. Ráadásul, nem véletlenül, el is kezdtem világgá kürtölni az őrültségnek tűnő célt. Tudtam, ha ezt teszem, nem fogom elengedni az álmot a nehéz időszakokban sem. A jó cél szállította az új barátokat. Ők sem hittek bennem igazán, mégis óriási segítséget adtak a megvalósításhoz. Hajdú László kecskeméti masters úszó (aki a Wojtyla Házba is elkísérte sportbarátját – a szerk.), mára Európa bajnokká avanzsált profi sportoló adta a legnagyobb löketet az induláshoz. Az egyik legkiemelkedőbb szeniorként végtelen türelemmel folyamatosan támogatta, lelkileg, szakmailag elősegítette felkészülésemet, ráadásul pillanatok alatt több híres sportolónak mutatott be. Bekerültem az Élménykülönítmény nevű, jótékony sportközösséget erősítő, Rentka László által vezetett úszócsapatba, majd fél évvel később, rengeteg fájdalommal és küzdelemmel, vegyes edzés után 20 kilométert teljesítettem 12 óra alatt Kecskeméten, a Bátor Táborért – folytatta bemutatkozását Zimányi András, kifejtve:
– Óriási visszaesések következtek be egy-egy jó időszak után. Hosszútávon, ha lassan is, de folyamatosan javultam, vagyis a legfontosabb, az állóképességem kialakulni látszott. Érett a gyümölcs, amit idén nyáron ideje volt leszüretelni. Utólag bevallom, kicsit féltem tőle. Oktatóim és barátaim bíztattak, sok erőt adtak, hogy tényleg belevágjak. Feleségem nem értette, miért fontos nekem, hogy három-négy napig szenvedjek, szinte vért izzadva. Ezzel párhuzamosan elindult felém egy soha nem tapasztalt szeretet- és elismeréshullám.
– Munkáltatóm, szimpatizálva jótékony célú elképzeléseimmel, komoly anyagi támogatást ajánlott fel. Egy éppen csak megismert úszónő, Marosi Melinda elküldött barátnőjéhez, Hidvégi Andreához, aki rengeteg segítséget adott a sikeres úszáshoz különféle termékekkel, étrend-tervezéssel. Bujna Lilla ingyenes edzéstervekkel készített fel az utolsó hónapokban. A rokonságból pedig onnan jött támogatás, ahonnan nem is vártam. Az úszás napjaira szállást, illetve szállítást ígértek. A Debreceni Szeniorok erőt sugározó edzéseket rendeztek, az én képemmel pózoltak, az én tervemet rakták ki látható helyekre. Mind jobb úszó, mint én… – jegyezte meg végül szerényen a Wojtyla Ház vendége.
Zimányi András befejezésképpen hozzátette: „A tréninggel ezután sem kívánok felhagyni. Következőleg 25 métert szeretnék úszni a Balaton jege alatt.”
