Kameruni élménybeszámoló a Wojtyla Házban
Az előadó családjával rokonlátogatásra utazott az afrikai országba, ahol európai szemmel igencsak sajátságos társadalmi berendezkedés, életforma és számtalan, nálunk szokatlan körülmény, szituáció fogadta őket a kint töltött két hét során.
– Húgom és férje évekkel ezelőtt úgy döntöttek, hogy misszionáriusként folytatják pályájukat. Kamerunban bibliafordításba kezdtek. Az ő meghívásuknak tettünk eleget karácsony tájékán – kezdte beszámolóját Kurdi Viktor.
– Az utazás előtt személyenként hat védőoltást kellett felvennünk, valamint gyógyszer szedtünk, hogy később elkerüljük a maláriát. Ugyanis sokan meghalnak ott ebben a betegségben, amit jó néhányszor még diagnosztizálni sem tudnak igazán – tette hozzá.
– Bécsen, Etiópián, Gabonon át vezetett az út Kamerunba, amely nyolc francia és két angol tartományból áll. Kapcsolatuk nem éppen felhőtlen, ezért elég sok fegyveres konfliktus zajlik országszerte. A gyarmati múlt okán franciául, angolul lényegében mindenki beszél, emellett mintegy kétszáz törzsi nyelven osztozik az ország 24 milliós lakossága – folytatta.
Az egészségügyi, közlekedési infrastruktúra rendkívül hiányos, a közművek állapota sincs éppen közel az Európában megszokott színvonalhoz, ám az ottani emberek mégsem elkeseredettek. A földi távozást sem úgy fogják fel, mint nálunk; az élet folytatódik egy másik dimenzióban, ami miatt nem sírnak, inkább örülnek, ezért náluk egy temetés gyakorta háromnapos „buliként” jelenik meg.
A közművek közül az áramellátás a legmegbízhatóbb, amely a mobiltelefonok feltöltésekor, illetve az internet- és televízióhasználat során kap döntő szerepet.
Szervezett tömegközlekedés szintén nem létezik, viszont rengeteg motorkerékpárt látni az utakon. A taxiba heten-nyolcan is beférnek, egy motoron akár hárman-négyen ülnek. Az autózás természetes része a dudaszó, amely úton-útfélen hallható.
A lakosság 40%-a kereszténynek vallja magát, különféle felekezeti hovatartozással. A fennmaradó 40% törzsi vallások irányába elkötelezett, illetve 20%-ot tesznek ki a muzulmán vallás követői, valamint az ateisták.
A ruhaviselet kifejezetten színes, feltűnően ápolt, rendezett – legyen bármennyire szegénysorsú valaki. Előfordul, hogy két jó barát teljesen egyforma öltözéket készíttet magának, ezek a barátság ruhák. A kameruniak mindemellett komoly gondot fordítanak a hajápolásra.
Pénzügyi szempontból összetartók a családok. Aki fehér embernél dolgozik, eleve vagyonos, ezért illik támogatnia az elesettebb rokonokat – vélekednek a helybéliek.
Az ágyakat baldahinos szúnyogháló védi, távol tartva az alvókat a maláriás szúnyogoktól.
Az állatvilág legjellemzőbb szereplői a gyíkok, mérgeskígyók, papagájok, és legfőképpen a csótány, mely 5-6 centisre is képes megnőni arrafelé – hangzott el az előadáson, sok más érdekesség mellett.