A koháryszentlőrinci lelkészség történetéről mesélt Hajagos Csaba a Wojtyla Házban
Képgaléria
A koháryszentlőrinci templom a legnagyobb az összes kecskeméti tanyai istenháza között; gótikus stílusban épült, freskók még nincsenek benne, a padok csak ideiglenesek, de maga a templom nagyon ízléses, tágas. A főoltárkép Imre Gábor iparostanonciskolai tanár pompás alkotása. A vértanúhalált halt Szent Lőrinc fiatal szerpapot ábrázolja, amint szörnyű szenvedése között a kereszten függő Megváltó vigasztalja. Körvonalakban így festett Koháryszentlőrinc (a mai Nyárlőrinc) római katolikus temploma 1938 októberében.
A koháryszentlőrinci templomépítő bizottság első ülését még Petter Géza hajdani kecskeméti káplán tartotta 1912-ben, az alapkőletételt tizenkét év múlva tarthatták meg. 1924-ben elkészültek a falak, a tető és félig a torony. A következő évben helyi lelkészt kapott Koháryszentlőrinc Szabó Kálmán hitoktató személyében, majd hat évvel később a váci püspök a koháryszentlőrinci katolikusság élére állított egy fiatal, csendes szavú, de apostoli buzgóságú papot, Pölös Antalt. Évről évre újabb és újabb alkotásokkal gyarapodott a templom. A hívek közel tizenötezer pengőt adakoztak a templomépítés céljára, a költség többi részét a vallásalapból, a váci püspökség adományából és a kecskeméti egyházközség támogatásából kapta a templomalap.
Csodálatos vágy élt a koháryszentlőrinciek lelkében a templom iránt, erről H. Kiss István jómódú gazda, az új templom gondnoka a felszentelés alkalmával így beszélt:
– Hét éves kisgyerek voltam, amikor néhai jó Bogyó apát úr kijelölt a vizsgára és engem, aki az első padban ültem, feleltetett. Amikor az apát úr az akkori koháryszentlőrinci iskolakápolnát templomnak nevezte előttünk, én az első padban cérnavékony hangon megszólaltam: „Nem templom az, nagyságos apát úr, mert nincs rajta torony. Erre azután az apát úr néhai Búzás tanító urat megbízta, hogy nevelje belénk a templomépítés gondolatát. A vizsga végén Bogyó apát úr odalépett hozzám, és azt mondta: „Téged pedig felelőssé teszlek, hogy a koháryszentlőrinci kápolnára, illetve templomra torony is kerüljön minél hamarabb. Ettől kezdve a hívekkel együtt igen sokat dolgoztunk a templom érdekében. Amit húsvétkor a locsolkodással kerestünk, azt már mind odaadtuk kisdiák korunkban a tanító úrnak…
Mindezt a vadászlak előszobájában mondta el H. Kiss István, amikor a meghívottak ebédre gyülekeztek és hozzátette: „Majd, ha meghalok, jelenteni fogom az égben Bogyó apát úrnak, hogy a parancsot teljesítettem. Készen van a tornyos templom. Dícsértessék a Jézus!”
A templomszentelési ünnep vasárnap délelőtt tíz órakor kezdődött. Pölös Antal helyi lelkész a templomajtóban emelkedett szavakkal köszöntötte a megjelenteket. A templomot a puszta védszentjének, Szent Lőrincnek szentelik. Elmondta, hogy a törökdúlás előtt a közelben már állt templom, de a vészes idők elhamvasztották. A szentelést azon a napon tartják, amikor annyi évszázados szünet után végre 1925. október 2-án állandó lelkészt kapott a puszta lakossága néhai Szabó Kálmán személyében.
Kovács Sándor prelátus a hívek sokszázfőnyi csoportjának jelenlétében felszentelte a templomot. Minden talpalatnyi hely foglalt volt, igen sokan kint rekedtek. A prelátus beszédében kiemelte, azért van szükség a templomra, hogy az Isten közöttünk élhessen. Nélküle csak elvadult élet jut az emberiségnek. Kecskeméti népünk igazi otthona a templom, ahol széppé változnak az emberi lelkek, gond és baj között itt tud a megfáradt lélek megenyhülni.
A vadászlakban megrendezett ebéden az első pohárköszöntőt Kovács Sándor prelátus-plébános mondta. Pölös Antal – aki az egész ünnepség főszervezője volt – megkapó szavakkal vázolta Koháryszentlőrinc hősies fáradozását a templom érdekében. A nagyobb adakozók névsorát is felolvasta.
A nyárlőrinci istenháza ma is várja a híveket. 2013-ban esett át utoljára komolyabb felújításon.
