Októberi érseki interjú dr. Bábel Balázzsal
– Sokaknak feltűnt, hogy Ferenc pápa egészen másként gondolkodik a menekültek befogadásáról, mint a magyar miniszterelnök. Ön szerint hol az igazság?
– A pápának egyebek mellett az a dolga, hogy erkölcsi igazságokat mondjon, a miniszterelnöknek pedig, hogy saját népe jólétén fáradozzon. A Hegyibeszéd is tartalmaz olyan eszményeket, mint például: ha megütik a jobb arcodat, tartsd oda a balt is. Nos, nem sokan tartották oda a történelem folyamán. Sem a pápa, sem a miniszterelnök fejével nem tudok gondolkodni, viszont meggyőződéssel vallom, mindketten a legjobb lelkiismeretük szerint cselekszenek. Szent Pál ezt mondja a galatákhoz írott levelében: tegyünk jót mindenkivel, de elsősorban hittestvéreinkkel. Senkivel nem szabad rosszat cselekedni, de a jótétemény mindig a lehetőségeinktől és tehetségünktől függ. Az egész világot nem tudjuk megváltani. Teréz anya is azt vallotta, ő csak egy cseppet tud megmenteni a tengerből. Tehát nem vagyunk lehetetlenre kötelezhetők. E kérdésről a magyar katolikus püspöki karban sem gondolkodnak egyformán, ami nagyon helyes. Ilyen téren teljes szabadsággal rendelkezünk. Lényeg, hogy a legjobb lelkiismeretünk szerint cselekedjünk. Ami nyilván mindenki esetében mást és mást diktál, mégis ennek megfelelően kell eljárnunk. Akad a történelem során, aki vértanúságot szenvedett és olyan is, aki a családja érdekében inkább kompromisszumot kötött, így életben maradt.
– A hideg idő beköszöntével egyre inkább abbamaradnak az egyházi épületek kültéri felújítási munkálatai. Ilyen szempontból mit hozott az év?
– Ha valaki ellátogat Kalocsára, e téren jól látható javulásnak lehet szemtanúja. A kecskeméti Nagytemplom teteje, szobrai és ablakai úgyszintén látványos megújuláson mennek keresztül. A munkálatok folyamatosan zajlanak. A kisebb templomok karbantartása pályázati és saját forrásból valósul meg.
– Lassan egy évtizede húzódik a drágszéli templom építése. Mi a gond?
– A hívek annak idején kolumbáriumot is kértek, amihez nem kaptunk támogatást. Az újteleki templom akkoriban majdhogynem összedőlt, muszáj volt előre sorolni. Az új engedélyekre négy hónapot vártunk idén nyáron. Szakembereink a helyszínen dolgoznak. Megjegyzem, térségünkben a kisebb települések lakossága jóformán egyáltalán nem tud hozzájárulni a templomfelújításokhoz, mivel elöregedő, fogyó falvakról beszélünk.
– Jövőre milyen, a kalocsaihoz hasonlatos, újabb építkezésre figyelhetnek fel a szemlélődők?
– A járvány teljes bizonytalanságban tart bennünket. Jelenleg napról napra növekszik a megbetegedettek és az elhunytak száma. A jövőt nem sejthetjük. Az Egyház csak a hívő embereknek tud vigaszt nyújtani, mivel ők teljesen másképpen gondolkodnak az élet értelméről, mint a nem hívők. Utóbbiaknak üzenjük: várjanak türelemmel, amíg véget ér a veszélyhelyzet.
– Igaz-e, hogy az iskolákban nincs elég tanár? Vagy az egyházi oktatási intézményekben más a helyzet?
– Nálunk a pedagógusok – ha nem fordul elő betegség – minden órát meg tudnak tartani. És hála Istennek diákból is van elég. Kémia-fizika szakos tanárok tekintetében ugyan hiányt szenvedünk, de ez országos jelenség, mivel az ilyen végzettségűek közül sokan elhagyják a pályát.
– A tanuláson kívül mi hozhatja még lázba a gyerekeket? Hisz lassan már egy éve elmaradnak a megszokott közösségi rendezvények…
– A tanulás sem hozza őket lázba. Oly mértékben váltak az elektronikus kütyük rabjaivá, hogy elvonási tüneteik lennének, ha elvennék tőlük az okostelefonokat – tisztelet a ritka kivételnek. A gyerekek jelentős hányada elsősorban közösségi oldalakon keresztül tart kapcsolatot másokkal, gyakorlatilag virtuális kapcsolatrendszerben élnek. Köreikben a személyes találkozás, mint örömforrás jelentősége megszűnőben van. Ez világjelenség! A jó példák, eszmények, életformák közvetítése, bemutatása érdekében társadalmi összefogásra lenne szükség. Nagyon nehéz…
– Találkoztak már koronavírusos megbetegedéssel az iskolákban?
– A katolikus oktatási intézményekben eddig nem alakult ki koronavírus-gócpont. Mindössze egy-két tanuló esetében lett pozitív a teszt eredménye. Ők karanténba kerültek.
– Vezet még elsőáldozást, bérmálást?
– Az elsőáldozás lebonyolítása a papok feladata, a bérmálásokat változatlanul én végzem, és fogom is, ha Isten éltet. Egyébként jómagam éppen hatvan évvel ezelőtt kaptam meg e szentséget. Szabó Imre püspök atya bérmált 1960. október 16-án.
– Milyen témával szolgált a legutóbbi érseki bibliaórán?
– Legutóbb Alexandriai Szent Kelemen életét idéztem fel az érdeklődőknek. Személye kevéssé ismert a szélesebb nyilvánosság előtt. Kora filozófiáját harmóniába hozta a Szentírással. Nevéhez számos pedagógiai mű, bibliamagyarázat, buzdítás fűződik. Ezek még ma is hihetetlenül időszerűek. Az előadásról – akárcsak a megelőzőekről – hangfelvétel készült, mely bárki számára hozzáférhető a honlapunkon.
– Milyen olvasmányélménnyel gazdagodott az elmúlt időszakban?
– Az új irodalmi Nobel-díjas hölgy munkásságával ismerkedtem. Bevallom őszintén, személyét korábban nem ismertem.
– Kérem, adja áldását olvasóinkra!
Jézus édesanyjának közbenjárása mindannyiunk számára elengedhetetlen. Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk!