A Kecskeméti Szent László Lions Club támogatásával jutottak ebédhez a Wojtyla Ház szegényei
Képgaléria
A vendégeket Farkas Pál, a Wojtyla szervező munkatársa mutatta be a sorban állóknak.
A kétfogásos menüt – ragulevest és mákostésztát – a Széchenyi István Vendéglátóipari Technikum 11/f osztályos tanulói közül Vér Ivett, Halcsik Máté, Lőrincz Norbert és Zentai Levente készítette el Ács Imre tanár úr szakmai irányításával.
Az alapanyagokat a Szent László Lions Club, illetve a dunavecsei Zöldi Kertészet biztosította.
A jótékonysági eseményen segítőként az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának két amerikai származású nővére is részt vett.
Ács Imre szaktanár, mesterpedagógus tanítványaival kilenc éve rendszeresen vállal főzést a Wojtylában. Többen visszatérőek, sőt akadnak olyan diákok is, akik már régebben végeztek, és segítségnyújtásra ösztönzik éttermi vezetőiket.
– A szakmai gyakorlat mellett a népkonyhai főzéssel nem titkolt célom az érzékenyítés. Szeretném felébreszteni diákjainkban a társadalmi felelősségvállalás tudatosságát. Ha majd később ők is vállalkozóvá válnak és lehetőségük adódik arra, hogy kivegyék részüket a társadalmi terhekből, akkor szívesebben tegyék – hangsúlyozta a mesterpedagógus.
A végzős fiatalok örömmel osztották meg tapasztalataikat a főzésről és az online oktatásról.
– Szakmailag a népkonyhai főzés nagy pozitívuma számomra, hogy látom, milyen nagy tételben főzni, mennyi alapanyag kell százhúsz adaghoz. Érzelmi oldalról pedig ismét megerősíti bennem, hogy ha tudunk, segítsünk embertársainkon. Családommal szoktunk adományokat összeállítani, de itt saját munkámmal teszek jót – mondta Vér Ivett, majd hozzátette, nem igazán szereti az online oktatást. Ráadásul vizsga előtt áll, így bízik benne, visszatérhet még az iskolapadba.
Ivetthez hasonlóan Lőrinc Norbert gyakorlati helye is a 48-as étterem, mely jelenleg zárva tart, így ő is minden lehetőséget örömmel fogad. – Imádok főzni és ha tudok, segítek másoknak. Ezt ötvözhetem itt a népkonyhán. Emellett az utcai rászorulóknak is szívesen adok aprót, ha van nálam. Vizsga előtt állok, amikor csak tehetem, gyakorlok, így otthon is főzök a család nagy örömére – árulta el Norbi.
Halcsik Máté a Csalánosi Csárdában tanuló, ahol kisebb kapacitással, de tudnak dolgozni a kiszállításoknak köszönhetően. – Nem szeretem az online oktatást, sokkal jobb és hatékonyabb, amikor a tanárok magyarázzák el a tananyagot. A többiekkel is jó találkozni, melyre most kizárólag a gyakorlati képzésen van lehetőségem, még ha csak pár osztálytárssal is vagyok egy csoportban. A netes és telefonos chatelést már unom. Így szívesen jöttem a Wojtylába, ahol már máskor is főztem. Mentálisan nem könnyű munka, hiszen mindig nagyon sajnálom a szegényeket, de ugyanakkor öröm is, hogy ebédünkkel hozzájárulunk, hogy legalább finomat egyenek – osztotta meg tapasztalatait Máté.
Zentai Levente a Wernesgrüner étteremben tanuló, ahol menüztetnek is, így neki már van tapasztalata a nagy adagos főzésben. – A népkonyhára azért jövök szívesen, mert önzetlenül segíthetek. Szerintem a mai világban társadalmi szinten alapdolognak kellene lenni a segítségnyújtásnak. Ahol tudom, jómagam szintén kiveszem a részem belőle. Főzni is jó, és találkozhatom ismét az osztálytársaimmal. A gyakorlati vizsgától kevésbé tartok, de az elméletitől igen. Jó lenne, ha e téren is jelenléti oktatás lehetne, legalább nekünk, végzősöknek – összegezte véleményét Levente.
