Kishonti László: Rossz a világ, de én tudok repülni benne
– Budapesti gyerek vagyok. Úgy 12 éves lehettem, amikor felvettek a Magyar Állami Balettintézetbe, ahol két évig balettoztam. 1958-at követően kitanultam az ezüstműves ötvös szakmát. 1963-ban egy évig bokszoltam a Fradiban. A katonai szolgálat alatt is jeleztem, hogy sportolni szeretnék. Így kerültem a Honvédba, ahol a legendás Szántó Csöpi bácsi kezei között edződtem, mint jóreményű ökölvívó – mesélt sarjadása idejéről, sportmezben.
Kishonti úr magánéletének rejtett zugaiba is bepillantást engedett. – Leszerelésemet követően az Állami Pénzverdében dolgoztam, ott ismertem meg első feleségemet. Kedvesem, Schnur Ildikó énekléssel is foglalkozott akkoriban. 1970-ben kötött házasságunk azonban sajnos rövidesen válással végződött. 1975-ben felvettek sofőrnek a Magyar Állami Földtani Intézetbe. Itt dolgoztam, amikor 1976-ban Kiskőrösön munka közben megismertem későbbi hitvesemet. 1983-ban másodszor is megházasodtam, nem sokkal később gyermekünk született. 1986-ban költöztem végleg Kecskemétre, ahol a DUTÉP-nél helyezkedtem el. Aktív pályafutásomat a DUTKER-nél fejeztem be 2005-ben. 2018-ban daganatos betegséget diagnosztizáltak nálam, azonban jelenleg tünetmentes vagyok. Az aktív életmóddal máig sem szakítottam. Hetente három alkalommal, minden másnap görkorcsolyázom – fogalmazott.
– Mit érez, amikor suhan?
– Örülök, hogy ebben a korban még képes vagyok mozogni. Rossz a világ, de én tudok repülni benne. Megélem, sőt, egyenesen élvezem a suhanás adta szabadságot.
– Mit jelent a szabadság?
– Mindenkinek mást, például nekem a görkorcsolyázást. Felemelő érzés számomra az efféle száguldás, mert érzem, hogy haladok, miközben ura vagyok saját életkoromnak. Amúgy pedig szeretnék már 90 esztendős lenni, mert akkorra már tudni fogom, mennyit éltem – jegyezte meg viccelődve az örökifjú sportember, aki hirtelenjében kerékpárjára pattant, s irány a buszforduló. Az egyik váróban ifjonti lendülettel lábára húzta görkorcsolyáját, majd helyéről felpattanva a napsütéses délután csendjében újfent szárnyakat adott mozgás iránti vágyának a létesítmény betonútján.
