A remény soha nem fogy el – Júniusi érseki interjú dr. Bábel Balázzsal
– Szeptemberben hazánkba látogat Ferenc pápa. Sokan várják ezt a pillanatot. Ön is?
– A pápával való találkozás csakis örömteli lehet, mert egyet jelent azzal, hogy személyes kapcsolatba kerülünk Péter apostol utódával. Mindenesetre a Szentatya látogatása kapcsán ez idáig nem hallottam tiltakozást.
– Nálunk mindössze néhány órát tölt el Ferenc pápa, a szomszédos Szlovákiában viszont napokat. Sokak szerint e lépésével minősíti a magyarországi politikai helyzetet, illetve bizonyos politikusokat.
– Először is, pillanatnyilag nem látható előre, mennyi időt tölt Ferenc pápa Magyarországon. Nemrégiben beszéltem Erdő Péter bíboros úrral. Azt mondta, semmi konkrétumról nem tud beszámolni, de ő is olvasta e híreket az újságokban. Egyes tollforgatók különféle híreket gyártanak, amelyek valóságtartalma – enyhén szólva – nem igazolható, avagy rövidesen kiderül, hogy teljességgel valótlanok. Ami engem illet, fenntartással fogadom az ilyen híreket. Ferenc pápát idén szeptemberben Budapesten köszönthetjük. Ez a terv, többet nem lehet tudni.
– A szeptemberi Eucharisztikus Kongresszuson miként képviseltetik magukat a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye hívőközösségei?
– Sok víz lefolyik még a Dunán szeptemberig. Akár a koronavírus-járvány újabb hullámával is szembenézhetünk addig. A főbb alkalmakon mindenképpen szeretnénk részt venni. Jómagam például a Mátyás templomban tartok szentmisét és a Hősök terén úgyszintén megfordulok, nem is egyszer. Teológusokkal folytatott disputákon szintén számíthatnak a jelenlétemre. A könnyűzenei alkalmak viszont nem nekem valók, hiszen elmúltam már hetven esztendős.
– Az Eucharisztia olyan fogalom, melyet más felekezetek nem igazán tudnak értelmezni. Így hogyan kaphat teret a keresztény sokféleség?
– Az Eucharisztia minden keresztény vallásban jelen van, de mindegyik másképpen értelmezi annak fogalmát, nem ugyanazt értjük rajta. Az utolsó vacsora emlékét mindenütt ápolják. A katolikusok a szentmisében naponta. A protestáns egyházakban is ma már egyre gyakrabban, úrvacsoraosztás formájában. Viszont más a teológiai felfogás arra vonatkozóan, hogy miként van jelen Jézus, illetve kiknek, milyen papságnak, szolgálattevőknek lehet az Eucharisztiát kiszolgáltatni a hívek számára. Az ökumené hosszú távú feladata, hogy idővel minél inkább közelítse egymáshoz a különböző álláspontokat. A Katolikus Egyház kiemelten ünnepli az Eucharisztiát, és annak maradandó jellegét.
– Eddig is terjedelmes volt a Főegyházmegye, most még nagyobb lesz? Sorra kapjuk a híreket: Kalocsán állítólag szálloda nyílik, Kecskeméten iskolát vettek át. Vajon valami különleges szellemi erőhatalom irányítja a folyamatokat?
– Nem. Ezt az élet hozta magával. Egyébként pedig nem nyitunk szállodát Kalocsán! Visszakaptuk egyik volt épületünket, amiben kulturális programokat szeretnénk megvalósítani, vagyis egyházi fenntartású, katolikus szellemiségű kultúrházat tervezünk létrehozni, ahol a programok résztvevői szállást is kaphatnak. Eddig erősen korlátozott mértékben tudtunk szálláshelyet biztosítani a rendezvényeinkre érkezőknek. Rövidesen ez változni fog. Turistákat azonban később sem tudunk fogadni.
– Mostanában kevesebben járnak szentmisékre. A templomokat bezárhatják? Mi lesz így az Egyházzal?
– Templomainkat a világjárvány tombolása idején sem zártuk be. A pandémia kétségtelenül sokakat eltántorított, sok hívő szerint nem kellemes szájmaszkot használni zárt helyeken, különösen ilyen nyári melegben. Biztosra veszem, hogy többen leszünk a templomokban, ha már nem kell kötelezően maszkot viselni.
– Érsek úr YouTube-prédikációi széles körben komoly népszerűségnek örvendenek. Lehet, hogy valami új születik ennek nyomán?
– Az Egyház tanításainak továbbadása terén jelentős segítséget nyújt számunkra a világháló, élünk is ezzel a lehetőséggel. A szentmiséken azonban, amennyire tőlünk telik, személyesen kell jelen lenni. Kiváló példát szolgáltatott erre az utóbbi időszak járványhelyzete, amikor végül már a technikai eszközök iránt egyébként rendkívül elkötelezett fiatalok is vágytak a személyes találkozásra osztálytársaikkal, barátaikkal. A YouTube-közvetítések csupán pótcselekvések, ezért kérjük a híveket, jöjjenek el a szentmisékre.
– Kezdődik a nyár. Érsek urat sokfelé hívják. Mi az, ami alapján választ?
– A határidőnaplóm bejegyzései határozzák meg mindennapi teendőimet. Ha egy adott időpont vonatkozásában már elígérkeztem valahová, akkor sajnos nem tudok egyéb, akár fontosabb meghívásoknak eleget tenni.
– Az Egyházmegyében hol zajlanak felújítások? Számíthatunk ünnepélyes átadásokra?
– Számos kisebb település templomi hívőközössége részesült egyenként tíz-tizenötmillió forintos támogatásban Magyarország Kormánya jóvoltából. Ez jelentős segítség, aminek révén részlegesen fel lehet újítani egy-egy istenházát. Ezek átadására, megáldására azonban egyéb halaszthatatlan teendők miatt nem minden esetben kerülhet sor. A kecskeméti Nagytemplom megújításán jelenleg épületasztalosok, kőfaragók fáradoznak. Például a homlokzati díszek visszahelyezése most történik. Akadályát képezi a gyorsabb haladásnak, hogy az üveges szakemberünk elhunyt koronavírusban, a toronyépítőket pedig egyöntetűen megfertőzte a járványos betegség, mivel egy helyütt laktak. Szakembereket találni manapság szinte lehetetlen.
– Hogyan alakul az egyéni szabadsága? A főpásztornak is jár legalább egy hónapnyi pihenő.
– Nem olvastam az evangéliumokban, hogy Jézus valaha is szabadságot vett volna ki. Az apostoloknak szintén csak rövid ideig lehetett pihenni mellette. Az Egyház működési rendje szerint mindent nekem kell aláírni az egyes intézményekben, így módom sincs szabadságra menni.
– Milyen olvasmány-élményére hívná fel olvasóink figyelmét?
– Nemrégiben olvastam Douglas Murray Európa furcsa halála című kötetét. A szerző kifejti könyvében, hogy Európa mai szellemi állapota nem sok jóval kecsegtet a jövőre nézve. Európa ilyen formában nem lesz hosszú életű. Nyugat-Európában bizonyos kérdéseket fel sem lehet vetni. A bevándorlási helyzet is egyre komolyabb kihívást jelent az egyes országok őshonos lakossága számára, hiszen előbb-utóbb megváltoznak a népességi arányok. Európában a mostani időszakot a Római Birodalom végnapjaihoz tudnám hasonlítani, de létezik újabb keltezésű elrettentő példa is: a Szovjetunió tündöklése és bukása. A történelmet csak utólag tudjuk elemezni. Hogy pontosan mi fog történi Európában, nem tudhatjuk. Egy bizonyos: földrészünk súlyos válsággal küzd, szellemi és gazdasági értelemben egyaránt. Jövendölésre nem merek vállalkozni. A remény soha nem fogy el.
