Augusztus 15. hétfő, Mária | EUR: 393; USD: 381; CHF: 405
Hírek, események 2022. június 30. 16:37

50 éves a lajosmizsei Tanyamúzeum

Képgaléria
50 éves a lajosmizsei Tanyamúzeum
1972-ben nyílt meg a nagyközönség előtt a lajosmizsei Tanyamúzeum. Ez volt hazánk első, ilyen jellegű kiállítóhelye. Az ötvenedik évforduló alkalmából látogatást tett a helyszínen Prof. Dr. Bárth János néprajzkutató, nyugalmazott múzeumigazgató, egyetemi tanár, aki annak idején, huszonhét éves fiatal muzeológusként életre hívta a manapság a Mezőgazdasági Múzeum tagintézményeként működő, a tizenkilencedik századi alföldi parasztság életét hűen tükröző tájházat. A jeles etnográfust Basky András Lajosmizse polgármestere is elkísérte. (Fotók: Tódor Norbert)

A Tanyamúzeum az 5-ös számú főút mentén, Lajosmizsétől két kilométerre, a régi Tanyacsárda mellett található. A tanyasi életet annak hagyományos tárgyaival szimbolizálja a betérőknek. Az eredetileg paraszti gazdaságként funkcionáló épületegyüttest a Jászberényből elszármazott Németh család több nemzedéke birtokolta 1872-től.

Ha valaki szeretne kiszakadni a modern világ szédítő tempóban körbe-körbe forgó mókuskerekéből és száz–százötven évet visszautazna az időben, hogy eleink ősi ritmusú, a természet ciklusait követő életében kicsit megpihenjen, a Tanyamúzeum területére lépve megteheti ezt.

Történetének érdekessége, hogy egyik szobáját századunk elején átmenetileg pusztai iskolaként is használták. Északon áll a hosszú, a többi épületnél magasabb vályogfalú lakóház, nádborítású nyeregtetővel. Kisebb építmény a kutyaól, az udvari katlan, és a galambház. Emberi kéz alkotása még a nyári jászol, a gémeskút, és az egész tanyát közrefogó karókerítés. Az épületek szabályosan körül veszik a négyszögletes udvart. A melléképületek során kívül terült el a „szérűskert”.
Itt emelkedtek a különböző takarmányrakások: szénaboglya, szalmakazal, szárkúpok, valamint a trágyadomb és a farakások. A kútnál kezdődő, bekerített nagy gyöpös terület, az egykori „telek”, fontos színtere volt a tanya körüli kezes állattartásnak.
A tájra jellemző a tanya növényzete. Az udvaron álló öreg eperfák, a lakóépület melletti kis akácerdő, valamint a nyári konyha mögötti gyümölcsfák fontos tartozékai voltak a régi homoki tanya környezetének. A lakóépület berendezése a századforduló középparaszti tanyai lakáskultúráját tükrözi. Kevés a díszes tárgy. A bútorok inkább a városi közösségből kiszakadt pusztai parasztok szegénységét, egyszerűségét érzékeltetik.

– Nagyon régen jártam itt utoljára, de kívülről szemlélve úgy látom, a jelenlegi fenntartók gondos gazda módjára bánnak a kiállítóhellyel. A nádtetős szerkezet kiváló állapotban van. Nem is csoda, hiszen a hat évvel ezelőtti rekonstrukció alkalmával eredeti állapotnak megfelelően állították helyre. Másik érdekesség számomra, hogy ötven esztendő alatt nagyra nőttek az udvari eperfák. Akkoriban sem voltak kicsik, mára viszont – a régi időkkel ellentétben – teljesen beárnyékolják az egész udvart – értékelte a frissen látottakat a hetvenhét esztendős néprajztudós.

Az ország egész területéről fogadnak itt látogatókat. A Tanyacsárda közelsége valósággal ide vonzza az étterem vendégeit. Érdekes és még inkább értékes programelemet jelent a tájház a kirándulócsoportok számára.

– Az akkori pártvezetés olyan mértékű hatalommal rendelkezett, hogy a mostani fiatalok el sem tudják képzelni. A korabeli hatalmasságok nem ritkán átkos örökségként kezelték a tanyák világát. A kommunista rendszer itteni helytartója azonban járatos volt a mezőgazdaságban, így – némiképp kegyet gyakorolva – áldását adta a múzeum életre hívására – folytatta visszaemlékezését a neves etnográfus.

– Tanyasi gyerekként nőtem fel, és ami itt látható, az életem részét képezte annak idején. A tájház kialakításának akkoriban óriási hírértéke volt szerte az országban. Minden tanyán volt öt-hat eperfa, ezek egyrészt árnyékot adtak, másrészről a termés háziállatok táplálékául szolgált. A berendezési tárgyak és azok elrendezése ugyancsak ismerősek számomra. Összességében elmondható, hogy e gazdaságok biztosították a család megélhetését. Ehhez minden rendelkezésre állt a kor adott színvonalán. A tanyák mára elpusztultak, vagy kései tulajdonosaik teljesen átalakították, modernizálták azokat. Ötven év elteltével teljesen megváltozott a világ. A régi idők hírnökeként megmaradt épületegyüttes jól jelképezi az egykori tanyasi életet. Ez pedig bennünket, helybelieket joggal tölt el büszkeséggel – emelte ki Basky András, a település első embere.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kövessen minket a Facebookon is!