Szeptember 29. csütörtök, Mihály
Hírek, események 2022. szeptember 7. 12:43

Miért vannak évszakok?

Képgaléria
Miért vannak évszakok?
Szűcs László, a Kecskeméti Planetárium igazgatója augusztusi bemutatóját követően ma ismét előadást tartott a Wojtyla Barátság Központban. A Wojtyla Akadémia legújabb programja keretében elmondta a gondozottaknak, miért alakultak ki évszakok a Földön. Mint kiderült, az évszakok kialakulásának oka a Föld Nap körüli keringése és a földtengely ferdesége, amely a keringés folyamán nem változik. (Fotók: Mátyus István)

A természet törvényei, a Nap sugárzása, a Föld forgása, a légkör összetétele, a bioszféra és az óceáni áramlatok mind szerepet játszanak a földi időjárás kialakulásában. Ezeknek a tényezőknek köszönhetően több éghajlati övezet is létrejött a bolygónkon. Ilyen többek között a hideg, a mérsékelt és a forró égöv.

Az általunk jól ismert négy évszak - a tavasz, a nyár, az ősz és a tél - a mérsékelt égövre jellemző. Máshol, például a trópusi területeken, két évszakot különböztetünk meg, az esőset és a szárazat. Az állandóan fagyos sarkvidéki területek a hó és a jég birodalmai, ellenben az Egyenlítő mentén meleg, csapadékos, fülledt nyár uralkodik egész évben.

A földi időjárás évente ismétlődő, hosszabb szakaszait nevezzük évszakoknak. Az adott évszakra jellemző hőmérséklet kialakulásának két fő előidézője van. Az egyik, hogy a Föld kering a Nap körül. Bolygónk 365 nap alatt kerüli meg a Napot. (Érdekesség: Csillagászati megközelítés szerint ez az idő 365,25 nap. Ebből következik, hogy négy évente szökőévet tartunk, amikor a február hónap 28 nap helyett 29 napos lesz.)

Miközben a Föld szüntelenül kering a központi csillagunk, vagyis a Nap körül, közben a saját tengelye körül is forog. Ezt a forgást szerencsére mi nem érezzük. Mindössze abban nyilvánul meg számunkra, hogy reggel keleten felkel a Nap, áthalad a fejünk felett az égbolton, végül este lebukik a nyugati horizonton. Amíg nálunk éjszaka van, addig a Föld másik felén nappal van. Ez a ciklus naponta, azaz 24 óránként ismétlődik.

A kulcsszó a tengelyferdeség. A Föld képzeletbeli forgástengelye nem merőleges a keringési pálya síkjára. A tengelyferdeség következtében egy adott földrajzi ponton az év során változik a Nap sugárzásának beesési szöge.

A Nap által kisugárzott energiamennyiségnek csak egy nagyon kis része jut el hozzánk. Ennek az energiamennyiségnek egy részét elnyelik a felhők, az óceánok és a szárazföld. Az elnyelt energia melegíti fel az adott közeget, például a talajt. Minél merőlegesebben érkeznek a napsugarak a földfelszínre, az annál jobban felmelegszik. Ezért van az, hogy nyáron, amikor felettünk delel a Nap, sokkal melegebb van, mint télen, amikor alacsonyabban jár és kevesebb ideig látható.

A Föld elliptikus pályán kering a Nap körül. Amikor az északi féltekén tél van, akkor közelebb keringünk a Naphoz, nyáron pedig távolabb.

Az általunk megszokott évszakok a Föld északi féltekén a következőképpen alakulnak:

Tavasz: március, április, május

Nyár: június, július, augusztus

Ősz: szeptember, október, november

Tél: december, január, február

A déli féltekén ennek pont az ellenkezője történik:

Tavasz: szeptember, október, november

Nyár: december, január, február

Ősz: március, április, május

Tél: június, július, augusztus

Minden évszak más és más. Ennek megfelelően mindenkinek megvan a maga kedvence. Van, aki a borús téli estéket kedveli a kandalló mellett, míg másokat a tavaszi természet ébredése kápráztat el. Olyan is akad, aki imádja a napfényt és a forró nyári napokat a tengerparton, vagy az őszi erdő színkavalkádját csodálja.

 

 

 

 

Kövessen minket a Facebookon is!

Címkék: Szegények Akadémiája