Május 27. hétfő, Hella
Hírek, események 2023. február 20. 13:18

Amit a Holdról mindenkinek tudnia kell

Képgaléria
Amit a Holdról mindenkinek tudnia kell
Szűcs László, a Kecskeméti Planetárium igazgatója múlt havi bemutatóját követően ismét előadást tartott a Wojtyla Barátság Központban. A Wojtyla Akadémia legújabb programja keretében a Holddal kapcsolatos hasznos ismeretanyaggal szolgált a megjelentek számára. (Fotók: Mátyus István)

 

Foltos arcú égi kísérőnknek nem kevesebbet köszönhetünk, mint földi létünket. A modern kutatások szerint jelenléte stabilizálja a Föld forgástengelyének billegését, jelentősen csökkentve az ebből adódó éghajlati változásokat. Elképzeléseink szerint a Hold egy hatalmas becsapódás hatására született a már összeállt Föld köpenyéből, ezért kisebb az átlagos sűrűsége, mint a Földé. Átmérője negyed, térfogata 1/49-ed, tömege viszont csak 1/81-ed része a Földének. A Hold kötött keringést végez, vagyis mindig ugyanazt az oldalát fordítja a Föld felé. Ellipszis alakú pályája és pályasíkjának hajlása miatt azonban felszínének 59%-át megfigyelhetjük. A Hold tömegeloszlása nem egyenletes, tömegközéppontja 3 km-rel a Föld irányában van eltolódva a geometriai középponthoz képest.

Látszólagos nagy fényessége ellenére a Hold nagyon sötét felszínű égitest, a ráeső napfénynek csak 7%-át veri vissza. Eleinte csak a világosnak látszó felföldi területei voltak, ám kb. 3,9 milliárd évvel ezelőtt hatalmas meteorok záporoztak felszínére, összetörve kérgét, melynek repedésein láva áramlott a felszínre. A sötét területek tehát fiatalabbak, mint a világosak, koruk 3,2-3,7 milliárd év közötti. Felszínét becsapódási kráterek borítják, melyek mérete néhány cm-től 200 km-ig terjed. A legnagyobbaknál teraszos peremet és összetett központi csúcsot lehet megfigyelni, a becsapódáskor kidobódott anyag pedig több 1000 km hosszú sugársávokat alkot kísérőnk felszínén. A több milliárd éves bombázás nyomán a felszínt néhány méter vastag törmelékréteg fedi, melynek legfelső rétege nagyon finom por.

A Holdnak gyakorlatilag nincsen légköre, felszínének hőmérséklete pedig +130 °C és -160 °C között váltakozik. Többek között ez is megnehezítette annak a 12 asztronautának a dolgát, akik 1969 és 1972 között ott jártak. Néhány napos, később hetes felszíni tartózkodásaik alatt kőzetmintákat gyűjtöttek, a holdautóval nagyobb területeket barangoltak be. Bebizonyították, hogy az emberiség előtt nincs lehetetlen feladat, ha a tudásvágy hajtja.

 

 

 

Kövessen minket a Facebookon is!

Címkék: Szegények Akadémiája