A kopt egyház ősi keresztelési liturgiáját tárta fel Szuromi Szabolcs korabeli források alapján
Képgaléria
Az Apostoli hagyomány (Traditio apostolica) és az Apostoli egyházi rendtartás (Constitutio ecclesiastica apostolorum), 3. századi, ősi egyházi források szövegtanúinak a 2022 májusától végzett következetes összehasonlító szövegkritikai elemzése során jutott el Szuromi Szabolcs Anzelm olyan egyiptomi eredetű papirusz-töredékek vizsgálatához, amelyek szövege a 2-5. században íródott. A tudományos kutatás által korábban nem vizsgált papirusz-töredékek szövegkritikai, lokalizációs és datálási feldolgozása során világossá vált, hogy az Alexandriából származó nagyszámú dokumentum-csoportok konkrét keresztelési leírásokat tartalmaznak. Az eddigi Kairóban, a Szent Mena-monostorban (Mariut), a Boldogságos Szűz Mária nevének szentelt szír monostorban (Dayr al-Suryān), és az Alexandriai Könyvtárban végzett kutatásait 2023 szeptember elejétől Szuromi professzor kiegészítette a Szent Márk Kopt Székesegyházi Könyvtárban (Kairó) megtalálható további anyagok feldolgozásával.
A papirusztöredék-csoportokról megállapítható, hogy következetesen megjelölik a keresztelési dátumot, a zsidóság által a babilóniaiaktól átvett naptár számozása szerint (ún. Umma naptár). Ez azt jelenti, hogy a dátumot nem az úgynevezett alexandriai időszámítás szerint tartalmazzák, amely Kr.e. 30/29-cel kezdődik és az ősi egyiptomi napévet követi (ezt később összhangba hozták a Julianus-naptárral). Az is figyelemreméltó, hogy az említett kéziratok számos esetben a szahidi dialektust (amelynek legrégebbi formája a 3. századra tehető) megelőző kopt nyelvű leírást tartalmaznak. Ezeknek a szövege kopt „proto-dialektusként”, vagy jóval pontosabban „proto-szahidi dialektusként” azonosítható. Ez a nyelvi forma azonban nem meglepő, hiszen időben összhangban van a keresztelési dokumentumokon alkalmazott évszámokkal, amelyek egészen a második század utolsó három évtizedéig nyúlnak vissza.
Az említett papirusztöredék-csoportok egyes kéziratai tartalmazzák a keresztelés tényét, a szülők keresztnevét, a megkeresztelt nevét, a keresztelés dátumát, az „Alexandriai-egyházban” megjelölést, a keresztelésre történt felkészülés tényét (vö. a hit megismerésével, imával, böjttel, a bűnbocsánat kérésével), valamint a keresztelési liturgia szövegét. Itt található, a 263-mal kezdődő dátummal megjelölt papiruszokon, a kérdés-felelet formában elhangzó hitvallási formula is. Ez összhangban van az Apostoli hagyomány anyagában olvasható szerkezettel, amelynek szahidi kopt szövegváltozatát Szuromi professzor 2022 májusában, éppen a keresztelési papiruszokon tükröződő liturgikus hagyomány alapján 263 és 268 közé datálta. A 263 előtti szövegtanúkban a kijelentés jellegű rövid hitvallási formula olvasható. Más tekintetben, a legkorábbi vizsgált dokumentumok is egységesen ugyanazt a szerkezeti és tartalmi keretet követik.
Szuromi Szabolcs Anzelm professzor legújabb, az ókori alexandriai keresztelési dokumentumokat feldolgozó vizsgálata kellően megrajzolta a kopt keresztelési liturgiának a 2. század utolsó évtizedeire bizonyosan letisztult állandó szerkezetét és tartalmát. Ide sorolható a hitvallási forma tekintetében, a 3. század második felében történő említett módosulás is, amelyre vonatkozó kéziratos források kétséget kizáróan alátámasztják a kérdés-felelet formájú keresztelési hitvallás korai keleti alkalmazását. Hasonló módon, a 2023. szeptember 5. és 9. közötti kutatások újabb adatokkal gazdagították az Apostoli hagyománynak, mint az egyik legrégebbi egyházfegyelmi-liturgikus gyűjteménynek az eredeti összeállításával kapcsolatos egyházi irodalomtörténeti, egyházfegyelmi, és liturgiatörténti tudományos álláspontot.
Szuromi Szabolcs Anzelm, a korai kopt nyelvű egyházi szövegtanúk alapkutatása terén végzett eddigi munkájáért, 2023. szeptember 8-án, a III. Shenouda pápa születésének 100. évfordulójára alapított, III. Shenouda-emlékdíjat vehette át a Kopt Ortodox Egyháztól, Kairóban.
