Fazekas Ferencet püspökké szentelték Szabadkán
A szentmise a szolgálattevők, a diakónusok, a papok és a püspökök – közöttük a három szentelő püspök: Dražen Kutleša zágrábi érsek, metropolita, a Horvát Püspökkari Konferencia elnöke, Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti érsek, metropolita, valamint Vlado Košić, sziszeki megyéspüspök ünnepi bevonulásával kezdődött. Rajtuk kívül jelen volt még harminc püspök Szerbiából, Horvátországból, Magyarországról, Bosznia-Hercegovinából, Montenegróból, Macedóniából, Koszovóból, valamint Romániából. A püspökszentelés jelöltjét két áldozópap kísérte: Sáfrány Dávid temerini káplán és Tomislav Vojnić Mijatov, a szabadkai Szent György-plébánia káplánja.
Az ünnepi szentmisén részt vett Udvardy György veszprémi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) alelnöke, Felföldi László pécsi megyéspüspök, Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök, Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök, Varga Lajos váci segédpüspök és Tóth Tamás az MKPK titkára.
Az igeliturgia és a Szentlélek hívása után Stjepan Beretić, a szabadkai székesegyház plébánosa felkérte a főszentelőt, hogy a jelöltet szentelje fel püspökké, ezt követően Santo Rocco Gangemi Szerbia apostoli nunciusa felolvasta a pápai iratot, majd elhangzott annak magyar és horvát nyelvű fordítása.
Szentbeszédében Dražen Kutleša érsek Szent Pál apostolnak, a Szabadkai Egyházmegye védőszentjének szavaival buzdította a szentelendőt:
„Vigyázz magadra és a tanításra! Légy állhatatos ezekben, mert ha ezt teszed, üdvözíted magadat is, meg azokat is, akik hallgatnak téged“ (1Tim 4,16).
Az apostol ezen gondolatait értelmezve a szónok kiemelte a következőket: „Krisztusban kedves testvérem, a püspökség ajándéka, amelyben a kézrátétel által részesülni fogsz, visszavonhatatlan. Pásztorokként arra kaptunk meghívást, hogy gondoskodjunk arról, életünk a kapott ajándékkal legyen összhangban, és minden képességünkkel ezt a harmóniát szolgáljuk. Püspöki szolgálatunk ereje és biztonsága éppen a Szentírásra való hagyatkozásban, valamint az egyetemes Egyházzal és az Apostoli Szentszékkel való közösségben rejlik. Ám hogy ez a biztonság ne tegyen bennünket túlságosan tétlenekké, közömbösekké, oda kell figyelnünk az emberek hitére. Az örömhír iránti hűségben való állhatatosság időnként megköveteli tőlünk, hogy elhagyjuk a biztonságot jelentő kikötőinket, konfortzónánk kényelmét, és kockára tegyük érdemeinket és tekintélyünket, hírnevünket és e világ bölcseinek elvárásait. Jussanak eszünkbe Jézus szavai: »Aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, aki pedig elveszíti életét énértem, megtalálja azt« (Mt 16,25). Ebben a vonatkozásban ragyogó példát adott számunkra Boldog Alojzije Stepinac.”
Dražen Kutleša a következő szavakkal utalt Pál apostol gondolatainak második részére – „Ha ezt teszed, üdvözíted magadat is, meg azokat is, akik hallgatnak téged!” –: „Eme buzdítások igazi háttere a cél, hogy üdvözüljenek mindazok, akik hallgatják pásztorukat. Mi lehet az, ami erősebben tudná megérinteni a pásztorokat, hogy vigyázzanak magukra és az általuk nyújtott példára, mint annak lehetősége, hogy azok révén másokat megtérésre késztethetnek, és így a mindennél értékesebb és halhatatlan lelkek üdvösségét szolgálhatják? Hiszem ezért, kedves testvérem, hogy elsősorban a rád bízott híveikben fogod meglelni az okot, amiért vigyázni fogsz magadra és a szolgálatra, amelynek végzésére meghívást kaptál.
Isten Szentlelkét adta neked, hogy az erő, a szeretet, a körültekintés és a tapasztalat erejével a szolgálat igényessége ellenére se veszítsd el a lelkesedést, szem előtt tartva azt a tényt, hogy kiben hiszel.
Viharok és híveket fenyegető nehézségek lesznek, de azok a te közeledben és a te szavaidban mindig találjanak vigaszra és helyes megítélésre. Tápláld a híveket tudással és megértéssel; buzdítsd őket egészséges büszkeségre gyökereik, nyelvük és szokásaik megbecsülésében; buzdítsd őket szeretetre, a vendégszeretet gyakorlására, mások tiszteletére; erősítsd és védelmezd a gyengéket, gyógyítsd a betegeket, emeld fel az összetörteket, kutasd fel és vezesd vissza az elveszetteket. Legyen ebben dicsőséged és püspöki szolgálatod büszkesége!“ – mondta a zágrábi érsek.
Az érsek szentbeszédének magyar nyelvű fordítását Koleszár József olvasta fel.
A szentbeszéd után a főszentelő kérdéseket intézett a szentelendőhöz a hit megőrzésével és a szolgálat végzésével kapcsolatban. Ezt követte az a megható cselekedet, amikor a szentelendő a Mindenszentek litániája alatt arcra borult. A litánia magyar nyelven történt éneklése után a főszentelő és a többi püspök kiterjesztette kezét a szentelendő fölé, majd elmondták fölötte a szentelési imát, miközben a szentelendő feje felett a lefelé nyitott evangéliumos könyvet tartották.
A szentelés szertartása a püspöki szolgálat és méltóság kísérő jeleivel folytatódott, ezek pedig a püspök fejének szent olajjal történő megjelölése és az evangéliumos könyv átadása. Az új püspöknek a püspöki szolgálat jeleit is átadták: a gyűrűt, a mitrát és a pásztorbotot.
Végül a főszentelő a felszentelt püspököt a katedrához vezette, ahol ő helyet foglalt.
A békejobb és az apostolutódok részéről történő köszöntés után megkezdődött az Eucharisztia liturgiája, amely felmutatta az egyes bácskai katolikus nemzetiségek örökségének gazdagságát: az adományokat magyar, horvát (bunyevác és sokác), szlovák és német népviseletbe öltözött hívek vitték az oltárhoz. Az eucharisztikus és az áldozási imák szavai latin, magyar, horvát, szlovák és német nyelven hangzottak el.
A szentáldozás után következtek a köszöntők. A jelenlevő püspökök nevében Fazekas Ferenc felszentelt püspökhöz Rrok Gjonlleshaj bári érsek, a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspökkari Konferencia elnökhelyettese fordult horvát nyelven. Pósa László a püspök szülővárosa, Óbecse plébánosa a papság, a szerzetesek és a szerzetesnők nevében magyar nyelven köszöntötte az új püspököt. A világi hívek nevében két család mondott köszöntőt: horvát nyelven Đurđica és Mario Tikvicki, magyar nyelven pedig Szilvia és Nedeljko Serenče. Ők a szabadkai Szent György-plébánia hívei, ahol püspöki kinevezéséig Fazekas Ferenc plébánosként szolgált.
A jelenlévők a Te Deum eléneklésével adtak hálát az egész eseményért a Szentháromság egy Istennek. Az újonnan felszentelt püspök a két társszentelővel végigvonult a székesegyházon és áldásban részesítette a hívő népet.
A szentmise végén Fazekas Ferenc püspök hálát adott Istennek az élet ajándékáért, a papi szolgálatra való meghívásért és a püspöki küldetésért. Ferenc pápának is köszönetét fejezte ki, amiért abban a bizalomban részesítette, hogy rábízta a Szabadkai Egyházmegye nyáját, majd felkérte az apostoli nunciust, Santo Rocco Gangemit, hogy tolmácsolja a Szentatyának hűségének, szeretetének és tiszteletének jeleit. Fazekas Ferenc püspök köszönetet mondott a jelenlétért a püspököknek, püspöki delegátusoknak, szerzetesi elöljáróknak és főnöknőknek, a papságnak és a világi híveknek. Köszönetét fejezte ki az egyházak és vallási közösségek, valamint a társadalmi, politikai és kulturális élet jelenlevő képviselőinek. Azoknak is köszönetet mondott, akik részt vettek a püspökszentelés előkészületeiben.
A liturgikus éneklést az Alba Vidaković székesegyházi kórus vezette Miroslav Stantić irányításával. Közreműködött a Szabadkai Filharmónia kamaraegyüttese, Kornelije Vizin pedig orgonált. A szentmise szertartásvezetői Mirko Štefković és Dražen Skenderović voltak.
A püspökszentelés vendégei voltak Szabadka város elöljárósága, az állami szervek, a Horvát Köztársaság kormányának képviselői, Horvátország, Magyarország, Szlovákia szerbiai külképviseleteinek képviselői, valamint a Horvát, a Magyar, a Bunyevác, a Szlovák és a Német Nemzeti Tanács képviselői. Rajtuk kívül a meghívásnak eleget tettek a Szerb Ortodox Egyház, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház és az Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház képviselői is.
