A Beretvás Szálló száz évig fogadta a vendégeket
E heti múltidéző cikkünkben a vendéglátás 19. századi világába kalauzoljuk el a nosztalgiázókat. Időutazásunkhoz a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásunkat vettük alapul. A kort megidéző régi képeslapok Sebestyén Imre képeslapgyűjtő hagyatékából származnak.
A 19. században a városiasodás szimbolikus tényezőjének számított, ha egy település főterén kávéház nyílt. A vendéglátás köréből nem sok épületről készült képeslap. Ezek közül is kiemelkedik a Beretvás Szálló és Kávéház.
Története
Építésének történetét több helytörténeti hírforrásból, valamint a Hírös Naptár múltidéző kiadvány lapszámaiból is megismerhetjük. 1858-ban a Kőrösi utca sarkán, Hrúz Mihály háza helyén épült fel a Beretvás Szálló. (Ez a ház arról volt nevezetes, hogy kecskeméti elemi iskolás korában itt lakott Petőfi Sándor, innen járt az evangélikus iskolába.) A „Beretvás” építője, id. Beretvás Pál eredetileg építőmester, művelt, világlátott ember volt. A kecskemétiek nagy tiszteletben tartották, így a szálló gyorsan a város közkedvelt helyévé vált. 1871-től, fia, ifj. Beretvás Pál vezette a Beretvás Szállót és Kávéházat. Irányításával a vállalkozás még jobban fölvirágzott, ezért az épületet bővíteni kellett: az eredetileg földszintes házra emeletet húztak.
Ifj. Beretvás Pál neve nem csak a szálló kapcsán volt ismert a városban. Kitűnő szőlész, neves borkereskedő volt. Ő hozta Kecskemétre a rózsabarackgallyat. 1902-ben ő kezdte meg a borok palackozását. Cement-, majd üvegkádat építtetett: először Kecskeméten, és nevéhez fűződik az első helyi szikvízgyár alapítása.
Fontos találkozóhely
A Beretvás Szálló száz évig fogadta a vendégeket. Nem csak a város jellegzetes épülete, hanem a helyiek fontos közéleti találkozóhelye lett rövid időn belül. A Bánk bán egyik nevezetes előadását követő vacsoráról a helyi sajtó is beszámolt: „A színházi bankett, melyet a város a szerdai díszelőadás után vendégei tiszteletére rendezett, fényesen sikerült. Beretvás Pál pompás ételeket és kitűnő borokat adott. A jó kedv nem hiányzott, s így nem csoda, hogy a víg társaság, melynek száma a kétszázat is meghaladta csak a hajnali órákban kezdett oszladozni.”
Az Országos Hírlap, melynek főszerkesztője Mikszáth Kálmán volt, 1898 szeptemberében így írt: „Népgyűlés után egy órakor a Beretvás-szállóban háromszáz terítékü bankett volt, melyen nagy lelkesedést és tetszést keltett Kossuth Ferencz tósztja.”
A Kossuth-szobor 1906-os leleplezése után Roskovics Ignácz, a Nagytemplom falképeinek festője is dicsérő szavakkal emlékezett meg a díszebédről, melyet a város piacán felállított díszsátorban fogyasztottak el az ünneplők. „Magyaros ebéd volt; a Beretvás Szálló vendéglőse jó borát, felesége, mint szép asszony, jó főztjét tálaltatta a vendégeinek. Még Szilády, a város tudós levéltárosa se panaszkodott a törökökre, kik annyit pusztították Kecskemétet, mert jó, hogy itt hagyták a töltött káposzta reczeptjét.”
A harmincas évekre már csak ez az egy kávéház maradt a századfordulón működő 11 közül. 66 évvel ezelőtt, 1958 májusában bontották le, akkor Béke Szálló volt a neve. Épp száz évig fogadta a vendégeket. Helyén – a Nagykőrösi utca sarkán, a Zsinagóga mellett – bérház épült, melynek földszintjén napjainkban is OTP-fiók működik.
