Június 19. szerda, Gyárfás
Hírek, események 2024. május 22. 12:54

Megemlékezés a madarak és fák napja alkalmából: Herman Ottó élete és munkássága

Képgaléria
Megemlékezés a madarak és fák napja alkalmából: Herman Ottó élete és munkássága
A Madarak és fák napja apropóján Herman Ottó (1835-1914) halálának 110. év évfordulója alkalmából Tóth Endre, a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa a Wojtyla Akadémia programsorozat keretében megemlékezett a híres néprajzkutató, természettudós, politikus „polihisztor” életútjáról, sokrétű, kiemelkedő tudományos munkásságáról. Herman Ottó igazi hazafi volt, aki tetteivel, tudományos munkásságával a magyarság érdekében tevékenykedett. (Fotók: Kolláth Andrea)

Ki is volt Herman Ottó?

Nehéz lenne méltón értékelni hatalmas munkásságát, de néhány meghökkentő adatot összefoglalásként érdemes megemlíteni: 1140 cikket, tanulmányt, előadást publikált. Alapítója a Természetrajzi Füzetek és az Aquila című szakfolyóiratnak. Ő állította össze az 1896-os ezredéves kiállításnak a halászatot és pásztoréletet bemutató anyagait. Négy évvel később ez a gyűjtemény a párizsi világkiállításon arany plakettet kapott, Herman Ottót pedig kutatómunkája elismeréseként a francia becsületrend bronz fokozatával tüntették ki. Számos tudományág alapjait ő rakta le. Nevéhez fűződik a Magyar Ornithologiai Központ létrehozása.

Főbb tudományos munkái:

  • Magyarország pókfaunája (1876–1879)
  • A magyar halászat könyve (1887)
  • A madárvonulás elemei Magyarországban 1891-ig (1892)
  • Az északi madárhegyek tájáról (1893)
  • A magyar ősfoglalkozások köréből (1899)
  • A madarak hasznáról és káráról (1901)
  • A magyarok nagy ősfoglalkozása (1909)
  • A magyar pásztorok nyelvkincse (1914)

„Íme egy magyar tudós élete, aki a mostoha egyéni sors ezernyi vesszőcsapása alatt görnyedve is megmutatta: mire képes egyetlen egyén. Aki megvetette a magyar zoológiai irodalom alapjait: megírta Magyarország pókfaunáját, feldolgozta a magyar vizek halait, a magyar róna és hegyvidék madarait, aki szepességi szász létére fölfedezte a magyarság ősfoglalkozásait és megvetette a magyar etnográfia tárgyi alapjait. Aki példát mutatott az egyéni igénytelenségre és puritanizmusra, aki géplakatosból fölküzdötte magát törvényhozóvá, országszerte ismert és világszerte tisztelt tudóssá. Aki szívének utolsó dobbanásáig a munka embere volt. És aki tanszék nélkül is iskolát nevelt.” (Lambrecht KálmánHerman Ottó életrajzírója, 1920)

 

 

 

 

Kövessen minket a Facebookon is!

Címkék: Szegények Akadémiája