A bátai Szent Vér kegyhelyen jártak a ferences világiak

„Tudjátok, hogy nem veszendő ezüstön vagy aranyon szabadultatok ki az atyáitoktól rátok hagyományozott értéktelen életmódból, hanem Krisztusnak, a hibátlan és egészen tiszta báránynak drága vére árán.” (1Pét 1, 18-20). E bibliai szakasz indította minap zarándokútra a Ferences Világi Rend Bács-Kiskun vármegyei tagjait – köztük jó néhány kecskeméti testvért – a Bátai Szent Vér kegyhelyhez. A szakrális kirándulás lelkiségében a Wojtyla Barátság Központ sorsközössége is osztozik.

„Ez az én vérem kelyhe az új és örök szövetségé, ez a vér értetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára.”

Bátán, az évszázados hagyományokkal rendelkező Eucharisztikus kegyhelyen különleges módon nyílik lehetőségünk találkozni az oltáron megjelenő Krisztussal. A megújult ősi búcsújáró helyen a modern környezet és az elődök hagyatéka együttesen hordozza azt a lelkületet mely segíti átélni megváltott gyermeki létünket.

Országunk különleges Szent Vér kegyhelye tanít bennünket Krisztus áldozatának értékéről, mely az életet eredményezi számunkra. Jézus vére árán olyan szövetséget köt az emberiséggel, mely Istennel örök és eltörölhetetlen módon kapcsol össze. Áldozata új szívet és új lelket ad mindannyiunknak, akik bizalommal tekintünk rá.

Krisztusnak a kegyhelyen megtapasztalható önátadása olyan ajándék a teremtett ember számára, melyben teljesen nyilvánvalóan láthatóvá válik, mellénk áll, bátorít, reményt ad, lelkesít, hogy általa válhassunk teljessé. Sokszor nem értjük, mert ez a bizalom felfoghatatlan, de bizonyítéka annak, hogy Isten milyen nagy szeretettel kíséri életünket.

Báta, a Szent Vér egyetlen magyarországi kegyhelye immáron 600 éves múltra tekint vissza. Monumentális kegytemploma a falu fölötti dombon, az egykori bencés apátság helyén áll.

Bencés apátságát Szent László király alapította 1093-ban, amely a 14. század végén, 15. század elején vált országos hírű zarándokhellyé, az itt történt eucharisztikus csodának köszönhetően. 1434-ben IV. Jenő pápa, pápai búcsúkiváltsággal látta el, melyben elmondja, hogy Bátán Krisztusnak az Oltáriszentségből kiömlő Vérét tisztelik, ezt Úrnapján a népnek nyilvánosan felmutatják, s látására csodálatos népsokaság özönlik oda. A korabeli forrásokban Krisztus vérző Testének is nevezik a csodálatos bátai ereklyét.

A Szent Vérhez kapcsolható első csoda bekerült a híres Thuróczi krónikába is. Eszerint 1415-ben Garai János a bosnyákok és törökök ellen harcolva fogságba esett. Itt fogadalmat tett, ha kiszabadul, Bátára zarándokol a mi Urunk Jézus Krisztus drága Vérének dicsőségére, fogadalmának emlékére. A súlyos vasgolyók, amelyekkel a fogságban tartották, még Mátyás idején is a templom kapujára akasztva hirdették Garai szabadulását.

1441. januárjában az apátság közelében győzte le Hunyadi János a pártütő Garai László hadait, így Báta az egyetlen hely a mai Magyarország területén, ahol Hunyadi János győztes csatát vívott. Hunyadi János és a Hunyadi család háláját drága ajándékokkal és bátai zarándoklatokkal fejezte ki.

1526-ban II. Lajos király az ország vezetőivel a bátai kegytemplomban járult a szentségekhez, itt tartották a mohácsi csata előtt az országtanács utolsó ülését, s a Szent Vér áldását fogadva innen indult a sereg a végzetes csatába. 1539-ben a kegyhelyet a török elpusztította.

A tragikus esemény 400. évfordulójára, 1939-ben épült fel a neoromán stílusú Szent Vér kegytemplom, amely őrzi az egykori országos hírű kegyhely emlékét, s amely ma is szeretettel várja az ide látogató zarándokokat.

Kövessen minket a Facebookon is!