A török nyelvvel, kultúrával, történelemmel foglalkozó magyar tudósok sírjait újították fel
Képgaléria
A magyar–török kulturális évad keretében hat védett, török vonatkozású síremléket újítottak fel az ország négy különböző temetőjében – hangzott el június 18-án, kedden a Fiumei úti sírkertben, a Vámbéry Ármin orientalista síremlékénél tartott átadási ünnepségen.
Mint a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) honlapján olvasható: az eseményen Hoppál Péter, a magyar–török kulturális évad előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos felidézte, hogy a magyarok elismert szerepet játszottak a XX. század eleji Törökország modernizálásában. Magyar nevekhez köthető az első török tűzoltóállomás vagy a török meteorológiai szolgálat megalapítása. „Azokra a magyar kiválóságokra emlékezünk ma, akik kivívták a török nép megbecsülését, tiszteletét és szeretetét” – hangsúlyozta a kormánybiztos.
Hozzátette, hogy e személyiségek közül hat embernek a sírhelye újult meg: Vámbéry Ármin orientalistáé, Szakály Ferenc történészé, valamint Gombocz Zoltán, Ligeti Lajos, Kunos Ignác és Németh Gyula nyelvészé. Hoppál Péter kitért arra is, hogy Magyarországon a 19. században a turkológia egyfajta nemzeti tudománnyá vált, a világ egyik első turkológiai tanszéke az akkori Pesti Egyetemen (ma ELTE) nyílt meg Vámbéry Ármin vezetésével 1870-ben. Kiemelte, hogy az idei kulturális évad programjainak célja a magyar kiválóságok kultuszának őrzése és közismertebbé tétele Törökországban és ismertségük, elismertségük erősítése itthon.
A megemlékezést szervező Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója, Móczár Gábor elmondta, hogy a NÖRI az emlékév keretében azoknak a síremlékeit újíttatta fel, akik valamilyen módon kötődnek a magyarok és a törökök közös múltjához. Így újult meg Vámbéry Ármin nyelvész síremléke, aki a türk–magyar népi és nyelvi kapcsolat elméletének kutatója és szószólója volt. Mellette található a sírja Gombocz Zoltán nyelvésznek, egyetemi tanárnak, az Eötvös Collegium igazgatójának, aki alapvetően új eredményeket ért el a magyar szókészlet bolgár-török és obi-ugor elemeinek kutatása terén.
A Farkasréti temetőben is megújult két sír: Ligeti Lajos nyelvészé, az altajisztika világhírű magyar kutatóprofesszoráé és Szakály Ferenc történészé, aki a magyarországi török hódoltság történetével, Hunyadi Mátyás korával, a magyar–török háborúk kérdéseivel foglalkozott.
Felújították a Kozma utcai izraelita temetőben nyugvó Kunos Ignác nyelvész síremlékét is, aki egyedülálló terjedelmű és úttörő jellegű török népköltészeti gyűjtéseinek köszönhetően korának európai szinten legelismertebb turkológusai közé tartozott, és elkészült Németh Gyula nyelvész, az első török nyelvtankönyv szerzőjének síremlék-rekonstrukciója is Karcagon, a Déli temetőben. A hat síremléket közel 8 millió forintból újíttatta fel a Nemzeti Örökség Intézete – hangsúlyozta a főigazgató.
Móczár Gábor kitért arra is, hogy az évad keretében az Isztambul Feriköy városrészében fekvő protestáns temetőben megújult II. Rákóczi Ferenc orvosának, Lagentali Lang Jakabnak, valamint Kossuth Lajos török tolmácsának, Csernátoni Cseh Imrének és Szilágyi Dánielnek, a neves kéziratgyűjtőnek a síremléke is.
Gülsen Karanis, a Török Köztársaság budapesti nagykövete hangsúlyozta: külön öröm számára, hogy a török magyar kulturális kapcsolatok századik évfordulójára újulhatott meg a magyar turkológia egyik szülőatyjának sírja. Vámbéry Ármin a magyarországi turkológia megalapítója, aki megalapozta és kellő szintre emelte a keletkutatást, az orientalista tanulmányokat – mutatott rá Gülsen Karanis, megjegyezve, hogy Ankarában is megalakult egy hungarológiai tanszék, ahol magas szinten végeznek kutatásokat. Mint mondta, a törökök több száz évig háborúztak a magyarokkal, de mára már a háborúskodást maguk mögött hagyva a két nép barátként tekint egymásra. A mai napig erős és stabil ez a kapcsolat – jegyezte meg a nagykövet.
