PORTA TÁRLAT: MINDSZENTY JÓZSEFRE EMLÉKEZÜNK
Különleges kiállításra, igazi kuriózumokban gazdag összeállítás megnyitására készül a PORTA CSOPORT. Kedden délután öt órakor, az esztergomi prímási levéltár becses dokumentumaiból összeállított tárlat beszédes felvételeit böngészheti végig az érdeklődő közönség a Porta Díszteremben (Kossuth tér 5; a Barátok temploma klubterme).
A fényiratok megtekintése jól kiegészíti Dr. Lovas Dániel és Balai F. István KECSKEMÉTI 1956-os olvasókönyv címmel a napokban megjelent kötetének (Porta Könyvek) premierjét. A szervezők minden érdeklődőt nagy szeretettel és persze áron alul ajánlott kötetettekkel várnak.
Mindszenty bíboros a magyar egyház és állam történelmének legsötétebb éveiben a remény legszilárdabb mentsvárát testesítette meg, amely képes volt ellenállni a béke és a szabadság legrettenetesebb ellenségeinek is. II. János Pál pápa ezért mondta róla, sírjánál állva, az esztergomi bazilika kriptájában, 1991. augusztus 16-án, hogy "az egyház iránti hűség és a hazaszeretet legfénylőbb tanúságát hagyta ránk. Szeretete és emlékezete örökre áldott marad". Néhány nappal azután, hogy Mindszenty bíborost a kommunista kormány 1948. december 26-án letartóztatta Esztergomban, XII. Piusz pápa - 1949. január másodikán -, hangsúlyozva a bíboros ellen felhozott alaptalan vádakat, majd az álnok ítéletet, ezeket a csodálatra méltó szavakat mondta, amelyek jól visszatükrözik Magyarország nagy Prímásának hősies hitét: "Mi ismerjük ennek a kiváló lelkipásztornak az érdemeit, ismerjük hite szilárdságát és feddhetetlenségét, apostoli erejét, amellyel óvja a keresztény tanítás integritását, és amellyel hangoztatja a vallás szent jogait". Mindszenty bíboros élete valóban példás és szent volt: mindenki így emlékezik rá. Istenbe vetett hite soha nem rendült meg, még a legnehezebb időkben sem. Magára vállalta a vértanúságot hitéért, egyházáért és híveiért, és mindenkinek mindent megbocsátott, pedig valóban rendkívüli kegyetlenségeket követtek el ellene. Mindenki emlékezik még azokra a jelentőségteljes szavakra, amelyeket 1948. november 18-i lelkipásztori levelében írt "Állok Istenért, Egyházért, Hazáért, mert ezt a kötelességet rója rám a nagyvilágon legárvább népem történelmi szolgálata. Nemzetem szenvedése mellett a magam sorsa nem fontos. Nem vádolom vádlóimat, szívből megbocsátok nekik". Mindszenty bíboros üzenete a megbocsátás és a béke üzenete, amely napjainkban is tovább él és amely valóban helyet biztosít számára az egyház nagyjai között
Éppen ezért is tartjuk fontosnak mi is, hogy Kecskeméten is, történelmi környezetben szóljunk róla; és mondjunk mementót életéért és művéért.
