Wojtyla Akadémia – A meteorológia és a honvédelem összefonódása a 20. században
Képgaléria
A XX. századot megelőzően is számoltak a hadviselő felek az időjárás műveletbefolyásoló hatásaival hadjárataik során.
1415. október 25. Azincourt-i csata a százéves háború legvéresebb csatája volt, ahol a könnyebb páncélzatú angolokat segítette a csapadékos időjárás.
Napóleon 1812-es Oroszországi hadjáratát előbb a nyári időjárás, majd a -20 -30°C-os orosz tél hátráltatta.
Mintegy két évvel hosszabbította meg a krími háborút az a vihar, ami 1854. november 14-én csapott le a Krím-félsziget közelében található Balaklavai-öbölre, néhány óra alatt elpusztítva a horgonyt vetett angol−francia hadiflottát.
Az első világháborút követően a központi hatalmak számára megtiltották a modern katonai technika hadrendben tartását.
Magyarországon a tilalom kijátszását segítették a polgári repülőklubok létrejötte mellett a tudományos kutatás szolgálatába állított repülés is, ahol a meteorológiai magaslégköri mérések mögé bújva maradt meg a magyar légierő Dr. Hille Alfréd ezredes programjában.
Hille Alfréd 1891. augusztus 14-én született. Miként önmagáról vallotta: „Ha akarom, civil, ha akarom, katona, egyébként földrajz szakos tanár, és legjobban a repüléssel kapcsolatos meteorológia érdekel.”
Érettségi után 1909-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem földrajz-történelem szakos hallgatója. A matematika és a fizika jobban érdekelte, így 1913-ban a természettudományok felé fordult, szeizmológus lett. 1914. augusztusában behívták a császári és királyi 2. tiroli császárvadász-ezredbe, decemberben orosz hadifogságba esett, és hét évet Szibériában töltött. Hazatérte után, 1922-ben a polgári légi forgalomnál helyezkedett el, a polgári repülést szabályozó miniszterelnökségi rendelet előzetes meteorológiai szakvéleményének elkészítésén dolgozott. Támogatásával 1923−1924 között megalakult Szegeden a Magyar Légügyi Hivatal időjárás-kutató állomása. Első repülése alkalmával, 1925. május 14-én tízezres magasságba emelkedett, ahol különböző méréseket végzett. 1925 és 1943 között összesen 1380 felszállást hajtott végre. A kutatások mellett megszervezte a honvédségnél tíz tanár meteorológusképzését is. Az 1930-as években a katonai és a polgári repülésmeteorológiai hálózat megszervezője és egyben a szegedi egyetem magántanára. 1946-ban nagy szerepet játszott a polgári repülőforgalom megszervezésében, illetve a budaörsi és a ferihegyi repterek helyszínének kiválasztásában. 1958. január 1-jével nyugállományba vonult, majd 1981. július 15-én rövid betegség után elhunyt.
A Magyar Honvédségnél minden év augusztus 14-én, Hille Alfréd születésének tiszteletére ünneplik a katonameteorológia napját.
