Nem állhatunk meg a szimbolikus gesztusoknál – Gyermekvédelmi konferenciát tartottak Rómában
A konferenciára huszonöt európai országból mintegy száz résztvevő érkezett, köztük püspökök, papok, világi szakemberek, áldozatok voltak jelen. A rendezvény célja nemcsak a múlt sebeinek gyógyítása, hanem az Egyházon belüli visszaélések megelőzésére irányuló szilárd alapok megteremtése volt.
Magyarországról öten voltak jelen: Benyusz Márta, a Gyermekjogokért Egyesület elnöke; Dobszay Benedek ferences szerzetes, az Emberi Méltóság Stratégia szakmai vezetője; Szentes Judit szociális testvér, a Katolikus Pedagógiai Intézet gyermekvédelmi szakembere; Vadász Kinga szociális testvér, kánonjogász és Strommer Pál, a Magyar Piarista Diákszövetség alelnöke. A magyar küldöttség négy előadása is bekerült a konferencia programjába.
Ferenc pápa a résztvevőknek küldött levelében hangsúlyozta az igazságosság, a gyógyulás és a megbékélés fontosságát.
Bátorította a szakembereket arra, hogy olyan kezdeményezéseket dolgozzanak ki, amelyek konkrét segítséget és vigaszt nyújtanak az áldozatoknak, tükrözve az Egyház elkötelezettségét a biztonságos közösségek iránt.
A szexuális visszaélések ügye nemcsak az Egyház hírnevét tépázta meg, hanem számos ország társadalmában is mély nyomot hagyott. Franciaország, Anglia, Írország és Spanyolország ennek hatására részletes jelentéseket tett közzé, rámutatva, mennyire széles körben jelen lévő problémáról van szó.
A konferencia egyik fő hozadéka az egyes országokban bevezetett jó gyakorlatok megismerése volt.
● Spanyolországban a Lidia Troja és José Antonio Satui által vezetett madridi központ közvetlen támogatást nyújt a szexuális visszaélések áldozatainak. Az intézmény filozófiája szerint az Egyház sebeit „alulról” építkezve kell gyógyítani, és csak ez vezethet hosszú távon az egész Egyház megújulásához.
● Írországban Teresa Devlin vezetésével a gyermekvédelmi irányelvek átfogó megújítása zajlott az elmúlt évtizedben. A kezdeti védekező állásponttól eltávolodva ma már a megelőzés áll a középpontban, sőt az Ír Katolikus Egyház rendelkezik az egyik legátfogóbb központi gyermekvédelmi stratégiával Európában, egységesítve a szerzetesrendek és az egyházmegyék ügykezelését. Eamon Martin érsek, az Ír Püspöki Konferencia elnöke elmondta, hogy az ír egyház kétféle segítséget nyújt az áldozatok gyógyulási folyamatában: egyrészt pszichológiai támogatást kínál, másrészt spirituálisat. „A visszaélések egyik legszomorúbb aspektusa – mondta az érsek –, hogy az áldozatok gyakran nagyon közel álltak az Egyházhoz.”
● Bosznia-Hercegovinában, ahol a katolikusok kisebbségben vannak, létrehoztak egy olyan áldozatsegítő központot, ahol gyakran más felekezetekből érkező érintettek is megfordulnak.
● Máltán a gyermekvédelmi bizottság négy alapértéket követ: felelősség, elszámoltathatóság, átláthatóság és integritás. Mark Pellicano, a bizottság vezetője kiemelte, a képzés és a megelőzés is kulcsfontosságú a visszaélések számának csökkentésében: „Valóban hiszünk abban, és reméljük, hogy minél több megelőző munkát végzünk és minél több embert képzünk, annál kevesebb áldozattal kell majd szembenéznünk.”
● Angliában és Walesben a püspöki konferencia független ügynökséggel együttműködve végez ellenőrzéseket, hogy az egyházi szervezetek védelmi munkája átlátható és hatékony legyen.
Magyar részről Benyusz Márta elmondta: a Pápai Gyerekvédelmi Bizottság szeretné erősíteni a gyermekjogi megközelítést, ezért kerülhetett be a plenáris ülés programjába a Gyermekjogokért Egyesület munkájáról szóló beszámoló és a gyermekjogi szempontrendszer ismertetése.
„Bár a konferencia fő célja a legjobb gyakorlatok összegyűjtése volt, a római napok alatt mindenki számára világos lett, hogy az igazi változáshoz nem elég ezeket az alulról építkező kezdeményezések éltetni, hanem rendszerszinten is el kell indulnia a változásnak” – hangsúlyozta a Gyermekjogokért Egyesület elnöke.
Arra a kérdésre, mit hoz magával haza, elmondta: nincs áldozatközpontú megközelítés anélkül, hogy ne zajlana érdemi, érzékeny és valódi odafordulást jelentő kommunikáció az áldozatokkal. „A Vatikánban egyértelműen azt képviselik, hogy nem az Egyház hírnevének megőrzése a lényeg, hanem az áldozatok. Meg kell feledkeznünk önmagunkról, addig nem tudunk jót csinálni.”
Az Emberi Méltóság Stratégia – Együttműködés a magyarországi szerzetesek között a gyermekvédelem területén címmel tartott előadást Dobszay Benedek ferences szerzetes, az Emberi Méltóság Stratégia szakmai vezetője. A konferencia kapcsán kiemelte, az áldozatokkal való foglalkozás terén Magyarországon is léteznek jó gyakorlatok, de szükséges lenne az Egyház belső gyermekvédelmi kezdeményezéseinek központi koordinációja. „Nemzeti szinten is fontos, hogy Magyarországon nagyon sok jó program létezik ma már, és mennyire jó lenne, ha ezek még inkább egységben tudnának mozogni és nem csak esetleges személyes kapcsolatokon múlna a kapcsolódás létrejötte.” Bence testvér szerint a római napok során is megmutatkozott, hogy a Szentszéknek nagyon határozott szándéka biztonságosabb egyházi környezet létrehozása és hogy ezért nagyon sok elkötelezett ember akar tenni hazánkban is.
Vadász Kinga kánonjogász a sérülékeny felnőttek védelembe vétele kapcsán elmondta: „Az Egyházban nemcsak a 18. életévüket be nem töltött személyek ellen elkövetett szexuális visszaélések, hanem az ún. sérülékeny felnőtteket ért visszaélések is ugyanolyan büntető eljárás alá esnek. A sérülékeny felnőtt fogalmának jogi nyelvre történő lefordítása folyamatban van, még nem teljesen világos, kik tartoznak ebbe a kategóriába. Jelenlegi tudásom szerint sérülékeny felnőttek azok, akik az értelmük megfelelő használatával állapotszerűen nem rendelkeznek, vagy gondnokság alatt állnak. Ők sérelem ellen való ellenállásban korlátozott személynek minősülnek, ezért is különösen védendők.”
A kánonjogász számára meghatározó élményt jelentett, hogy lehetősége volt a Hittani Dikasztérium tagjaihoz közvetlenül is kérdéseket intézni. Ferenc pápa döntésének értelmében a Katolikus Egyházban előforduló összes, kiskorúakat és a velük azonos megítélés alá eső, fent említett sérülékeny felnőtteket érintő szexuális visszaélést ki kell vizsgálni, és a vizsgálat anyagát ehhez a dikasztériumhoz kell továbbítani. A Hittani Dikasztérium feladata, hogy egyházjogi értelmében a papra ítéletet mondjon ki, ami akár a laicizálás is lehet, azaz a papi szolgálaton kívül helyezése és visszahelyezése a laikus állapotba.
Strommer Pál a Piarista Rend Magyar Tartományának képviseletében vett részt a konferencián, az immár hat éve működő piarista Biztonságos Iskola Tartományi Tanácsának vezetőjeként. Példaértékűnek és követendőnek tartja, hogy a Gyermekvédelmi Bizottságnak alakult egy olyan testülete, amit áldozatok és túlélők alkotnak és javaslatokat tesznek a gyermekek és sérülékeny felnőttek védelmére irányuló folyamatokkal kapcsolatban.
A Gyermekvédelmi Bizottság a Szentatya kifejezett kérésére összeállította első átfogó jelentését, ami a tavalyi ad limina látogatáson megjelenő 13 püspöki konferencia, két szerzetesrend és a Karitász tapasztalatai alapján fogalmaz meg összefoglaló jelentést, megállapításokat és javaslatokat. Tervük szerint hat-hét év alatt teljes képet lehet majd alkotni a gyermekek és a sérülékeny felnőttek védelmére kialakított rendszerekről a Világegyházban.
A konferencia egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy az áldozatok támogatása nem állhat meg a szimbolikus gesztusoknál. Bár az Egyház vezetése elkötelezett a változások mellett, az áldozatok szerint a valós segítségnyújtás és a bizalom visszaállítása lenne az igazi cél.
Az esemény összegzéseként Luis Manuel Ali Herrera püspök, a gyermekvédelmi bizottság vezetője kiemelte: „Ez a konferencia a hálózatépítés kezdetét jelentheti az Egyházon belül, amely lehetővé teszi a tapasztalatok megosztását és a közös fellépés megszervezését.”
Az Egyház felelőssége, hogy a múlt hibáiból tanulva biztonságosabb és átláthatóbb jövőt építsen, amelyben az áldozatok és túlélők fájdalmát nemcsak elismerik, de meg is gyógyítják és aktívan tesznek azért, hogy a jövőben az esetek elkerülhetők legyenek.
