Isten szolgája Bálint Sándor, a szolgáló szeretet példaképe
Képgaléria
Ferenc pápa 2021-ben elismerte Bálint Sándor (1904–1980) etnográfus hősies erényeit. A szocializmus évtizedeiben perifériára szorított néprajztudós egész életét meghatározta a hűség; Istenhez, a hazához, szülővárosához, választott hivatásához. A „legszögedibb szögediről” szólt prof. dr. Barna Gábor néprajztudós, egyetemi tanár előadása a Wojtyla Barátság Központban. (Fotók: Mátyus István)
Bálint Sándor gondolkodásának alapja a szeretet volt. Barna Gábor szerint: akik ezért az őszinte szeretetért naivnak, nem e világból valónak tartották és megmosolyogták őt, maguk is e szeretetért sóvárogtak. Az 1960-as, ’70-es években divat volt Bálint Sándort „kicsit lesajnálni”. Holott ő mindezt őszintén, természetesen, mesterkéletlenül élte.
Tiszta személyisége belső nyugalmat és derűt árasztott. A Krisztushoz tartozás nyugalmát és derűjét, az örök életbe vetett hit reménységét.
Önmaga, nemzete, a szomszéd népek, az emberiség sorsát mindig transzcendens távlatban látta és szemlélte. Ez tette őt derűssé, őszintévé, nyitottá.
Bálint Sándor nem csupán hirdette, de a valóságban is megvalósította Krisztus megbocsátásra vonatkozó parancsát. Mindennél jobban bizonyítja ezt feleségéhez fűződő kapcsolata. 1935. május 8-án nőül vette a jászladányi főkántor, Németh Andor leányát, Németh Sarolta Magdolna tanítónőt. Házasságuk megromlott, és nyolc év múlva, 1943-ban az életszerető asszony elköltözött a férjétől Pestre. Az egyházi és a polgári bíróság egyaránt kimondta a házasság érvénytelenségét. Mindez erősen megrendítette Bálint Sándort.
Később, amikor Sára asszony megbetegedett, és új társa elhagyta, Bálint Sándor visszafogadta volt feleségét, az anya időközben született, Péter nevű fiával együtt. Nevére vette a gyermeket, sajátjaként nevelte. Sára asszony betegsége egyre súlyosabb lett, Bálint Sándor mégis mindvégig kitartott mellette.
Bálint Sándorban mindig megvolt a vágy, hogy Isten közelébe, szeretetébe vezesse az embereket, noha gyakran csalatkoznia kellett.
Mindennapjaiban sok gonddal, bajjal küszködött, de Isten segítségével – bízva a Gondviselésben – úrrá tudott lenni azokon.
Barna Gábor összegzése szerint egykori mestere a szolgáló szeretet embere volt. Igazi példakép.
Az előadás végén Farkas P. József, a Wojtyla Barátság Központ alapító-igazgatója bejelentette: dr. Bálint Sándor – mint a Kecskeméti Piarista Gimnázium hajdani konfrátere – életművére rövidesen emléktábla hívja fel a figyelmet a Wojtyla Barátság Központ falán. Az emléktábla leleplezésére előreláthatóan 2025 márciusában kerül sor.
_______________________
Bálint Sándor a 20. század első felének meghatározó néprajzkutatója, 1947 és 1966 között a Szegedi Tudományegyetem néprajzi tanszékének professzora, 1904-ben született egy paprikatermelő szeged-alsóvárosi parasztcsaládban. Élethivatásának tekintette, hogy szülővárosát és annak paraszti kultúráját beemelje a magyar nemzeti műveltségbe. A néprajz integráló szemléletét alkalmazva, nagy elődök kutatását tette teljessé munkásságával. Életművével Szeged városát és térségét egyik legjobban ismert településünkké és nagytájunkká tette. Másik nagy kutatási területe, a vallási kultúra vizsgálata, szintén szeged-alsóvárosi gyökerű. Ezt az új kutatási irányt Bálint Sándor erősítette meg Magyarországon, s ő mindmáig a legjelentősebb képviselője. Imponálóan sokoldalú műveltsége, számos tudományterületen jártassága, holisztikus látásmódja munkáit a vallási kultúra kutatása terén is megkerülhetetlenné tette. Egész élete szolgálat volt a hűség jegyében. Magát elsősorban pedagógusnak tekintette. Amíg tehette, aktív szerepet vállalt a politikai közéletben is. Hatalmas életművet hagyott hátra. Könyvtárát, tárgyi hagyatékát a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi.
