Július 19. péntek, Emília
Hírek, események 2008. október 3. 13:30 | Szerző/forrás: fogyasztok.hu

\"Minden az egyben\"...és a környezetvédelem????

"Minden az egyben"...és a környezetvédelem????
Régen összegyűjtötték a ciszternákban az esővizet, mert a lágy vízben fehérebb lett a ruhanemű. A fehér szín a gazdagság, a luxus, az ünnep szimbóluma volt: a fehérített lenvászon volt az ünnepi ruha, a tisztaszoba hímzett párnáinak, a gazdagon hímzett kelengyének és a halotti tiszteletadás kellékeinek is az alapanyaga. Fából faragott ütőszerszámmal, mosósulyokkal verték-sulykolták a ruhát az asszonyok, hogy kijöjjön belőle a mocsok. Később a hamuzsíré, majd a mosószappané volt a fő szerep. Manapság a háziasszony azt sem tudja melyik mosószert válassza, olyan hatalmas a kínálat.
A reklámok sugalmazására joggal várunk tökéletes tisztító és folteltávolító hatást . A környezet védelmére azonban csak kevés cég fordít gondot. A gyártók ma olyan mosóporok előállítására törekednek, amelyek „minden az egyben”: tisztít, fehérít, antibakteriális, szageltávolító, lágyít és frissít, nem utolsó sorban megőrzi a textília színét. A mai mosószerek megközelítőleg öt-tizenötféle összetevőből állnak. Legnagyobb részben enzimekből, melyek „feldarabolják” a szennyeződéseket, elősegítve, hogy az összetevők eltávolítsák azokat a textíliából. A proteázok a vér, fű, húslé és gyümölcsfoltokat bontják le, a lipázok a zsíros, olajos piszokok eltávolításában hatékonyak, az amilázok pedig a csokoládé és fagylalt nyomait tüntetik el. A mosóporhoz adagolt celluláz a szövet bolyhainak mikroszálait bontja le, így a ruha tapintása puhább, fényesebb lesz. A modern vegyipari kutatásoknak köszönhetően újabb és újabb alapanyagok kerülnek a mosóporokba, melyek egyidőben többféle hatást is kifejtenek a szennyeződésre. A mosóporok egyebek között tartalmaznak felületaktív anyagokat, melyek egyszerre több, eltérő tulajdonságú felülethez tapadnak, vagyis a vízhez és a vizet taszító szennyeződéshez egyaránt. Ugyanakkor elengedhetetlen alkotórészük a leoldó szer, mely a szennyeződés megkötése után a felülaktív anyagot távolítja el a textíliából. A mosóporokba kevert fehérítőanyagok legtöbbször szerves peroxid-vegyületek, amelyek a vízbe kerülve aktív oxigént bocsátanak ki. Hatvan fok felett az oxigén roncsolja a vér-, bor-, és gyümölcsfoltokat, elpusztítja a kórokozókat, fertőtlenít. Az optikai fehérítők szerves vegyületek, melyek a színezékekhez hasonlóan megkötődnek a textílián. Elnyelik az ibolyántúli sugárzást, kék fényt bocsátanak ki, ezáltal fehérítik a ruhákat, de ez nincs összefüggésben tisztasággal. Az optikai fehérítők nehezen lebomló kemikáliák. Színes ruhákhoz való mosóporokba színvédő anyagokat is tesznek. Bár egyre több a bőrbarát, semleges kémhatású mosószer, adalékai nem tudnak maradéktalanul lebomlani, terhelik a környeztet, nehezen mutathatóak ki a szennyvizekben. Az is elgondolkodtató, hogy a vízlágyítás céljából mosóporba adagolt foszfát a természetes vizekben növeli a tápanyagkínálatot. Így a megszaporodott vízinövények elfogyasztják a vízben oldott oxigént, melynek következtében oxigénhiány alakul ki, a vízi élőlények pedig elpusztulnak. A mosószer hét százalékos foszfáttartalomig tekinthető foszfátbarátnak. A foszfátot sok esetben zeolittal, egy ásvánnyal helyettesítik, ami kevésbé ártalmas a környezetre. A kísérletek azt mutatják, hogy egy mosópor sem mos fehérebbre a többinél, nagyjából hasonló mértékben távolította el a koszt, piszkot. Környezetvédelmi szempontból is csekély a különbség, de a márkás termékek előállítói jobban vizsgáznak társadalmi felelősségtudatból, mint az olcsó mosóporokat kínáló cégek.

Kövessen minket a Facebookon is!