Egy avar fejedelem kincsei
Képgaléria
Az avarság legrangosabb vezetői közé tartozott, s talán maga a kagán, a fejedelem volt az a férfi, akit 670-es évek táján temettek el a mai Kunszentmiklós határában. A Cifrapalotába látogatók betekinthetést nyerhetnek a kincsek egy részébe.
Homokbányászásra várakozott néhány munkás 1971. február 20-án Kunszentmiklós Kunbábony nevű határrészén. Egyikük figyelt fel a homokfalból kilátszó edényoldalra, s az odasereglők lapáttal kezdték ásni az amphora környékét. Hamarosan egy koponyát fordítottak ki, s előkerült két nagyobb aranyedény.
Kézzel és lapáttal folytatódott a sír kirablása még délután és reggel is. Annak eldöntésére, hogy a tárgyak valóban aranyból vannak-e, négy darabot megmutattak a helyi órásmesternek, aki azonnal felismerte a tárgyak muzeális értékét. Az ő javaslatára sír előkerüléséről a kecskeméti Katona József Múzeumot.
568-ban foglalták el az új hazájukat, a Kárpárt medencét az ázsiai eredetű félnomád avarok és a csatlakozott népcsoportok. Gazdaságukat több mint fél évszázadon keresztül a bizánci birodalomtól a béke fejében kapott aranyadók biztosították.
Bizánc sikertelen ostroma után (626) Avarország nem volt többé jelentős politikai tényező az akkori Európában. A fokozatosan elszegényedő, belháborúkkal is sújtott avarságról legközelebb már csak akkor szólnak a korabeli híradások, amikor Nagy Károly a 9. század elején meghódítja országukat.
Az avar fejedelem, a kagán szálláshelyéig, a Duna-Tisza közére benyomuló frank sereg egykori források szerint- mérhetetlen kincset zsákmányolva vonult vissza.
