Török vendégek a Wojtylában
Képgaléria
A messzi földről jötteket Farkas P. József köszöntötte, aki idestova húsz esztendeje hozta létre és nagylelkű adományozók támogatásával mindmáig üzemelteti a belvárosi népkonyhát.
A kölcsönös beszámolókat baráti beszélgetés, majd megállapodás követte, melynek értelmében a Wojtyla Barátság Központ partneri kapcsolat létesítését kezdeményezi törökországi jótékonysági szervezetekkel hosszú távú kulturális eszmecsere kialakítása, valamint közművelődési programok kölcsönös szervezése érdekében.
A kinti tájékozódást és szervezőmunkát Jánosi István rögtön a helyszínen magára vállalta. A városatya korábbi tárgyalásai révén ugyanis kiválóan ismeri Kusadasi térségét, így minden területen otthonosan mozog azon a vidéken.
Kusadasi Törökország Aydin tartományában található. Az Égei-tenger partján helyezkedik el, 95 kilométerre Izmir városától, lakossága körülbelül 130 ezer fő. Kiemelt iparága az idegenforgalom, ezen belül jelentős részben a zarándoklatok. Kusadasitól 20 kilométerre található Ephesus romváros és archeológiai körzet, mely Szűz Máriához köthetően a kereszténység egyik legfontosabb zarándokhelye.
A keresztény hagyomány szerint Jézus Krisztus halála után édesanyja, Szűz Mária Efezus környékére költözött János apostol kíséretében. Az evangéliumok tanúsága szerint Jézus a kereszten Jánosra bízta Máriát, és János – aki később maga is Efezusban működött – gondoskodott róla. A keresztény hiedelem szerint Szűz Mária életének utolsó éveit ebben a békés környezetben, Efezus közelében töltötte, egy kis házban a hegyek között.
A ház maradványait egy 19. századi német apáca, Boldog Emmerich Katalin látomásai alapján fedezték fel. A látomások pontos leírása alapján 1891-ben kutatócsoport indult a törökországi hegyekbe, és valóban rátaláltak egy ősi kőházra, amely megfelelt a látomásban szereplő részleteknek.
Ma ez az épület Meryem Ana Evi (Szűz Mária Háza) néven zarándokhely, melyet mind a katolikus, mind az ortodox és muszlim hívők tisztelettel látogatnak, hiszen a Korán is elismeri Mária (Meryem) szentségét. A helyet a római katolikus egyház hivatalosan elismerte, és több pápa – köztük VI. Pál, II. János Pál és XVI. Benedek – is ellátogatott ide imádkozni.
