Kecskemét zsidóságának sorsfordító évtizedei – Történelmi előadás a Wojtyla Házban
Képgaléria
A hallgatóság előtt feltárult a Tanácsköztársaság utáni politikai zűrzavar, a numerus clausus okozta korlátozások korszaka, a bethleni konszolidáció évei, majd a harmincas évek kulturális fellendülése és gazdasági válsága.
A kecskeméti zsidóság 20. századi történetének mélypontja az 1938-ban kezdődő jogfosztás időszaka volt, amikor a zsidótörvények, a szélsőséges sajtó hangja és a német megszállás együtt vezetett a kecskeméti zsidóság tömeges deportálásához. Az előadáson nemcsak tények hangoztak el, dr. Nagy István egyben rámutatott: a történelem helyi és országos szintjei elválaszthatatlanul összefonódnak.
A prezentáció első szakasza a Tanácsköztársaság idejétől a húszas évek elejéig tartó időszakot mutatta be. Ekkor alakultak meg a szélsőjobboldali szervezetek, tombolt a fehérterror, és napvilágot látott a numerus clausus törvény, mely országosan korlátozta a zsidó fiatalok egyetemi felvételét.
Az 1923 és 1928 közötti évek átmenetet jelentettek. Bár a gazdasági gondok súlyosak voltak, és újabb radikális csoportok jöttek létre, Bethlen István miniszterelnök konszolidációs politikája átmeneti nyugalmat hozott a közéletben.
Az előadó nyugalmi időszaknak nevezte az 1929–1937 közötti éveket. Kecskemét kulturális életében jelentős eseménynek számított akkoriban a Hírös Hét megszervezése, miközben a gazdasági világválság érezhetően megviselte a helyi kereskedőket és iparosokat. Magyarországon ekkor került napirendre az ügyvédi numerus clausus, mely a jogi pályán is korlátozta a zsidó származásúak jelenlétét.
A negyedik szakasz (1938–1944) már a nyílt jogfosztás és a kirekesztés korszaka volt. Megjelent a Hajnalodik című szélsőjobboldali lap, sorra születtek a zsidótörvények, amelyek súlyos gazdasági és társadalmi hátrányt okoztak. 1944-ben Magyarország német megszállása után a kecskeméti zsidóság döntő része deportálás áldozatává vált – többségük soha nem tért vissza.
Dr. Nagy István történeti áttekintése nem csupán kronologikus összefoglalót nyújtott, arra is rávilágított, hogy a helyi események miként illeszkedtek a magyar történelem nagyobb összefüggéseibe. Az elhangzottak emlékeztettek: a város egykori zsidó közössége jelentős szerepet játszott Kecskemét gazdasági és kulturális életében, sorsa pedig máig figyelmeztető üzenetet hordoz.
