Arcus Temporum fesztivál Pannonhalmán – A kertész a lelkünk kertjében
Szent Márton hegyén találkozott és egymásba simult a több mint ezeréves bencés hagyomány, a klasszikus, valamint a kortárs kultúra.
Idén a zenei kínálatban Mendelssohn és Jörg Widmann művészete lépett párbeszédbe egymással, és már az is kiderült, melyik két zeneszerző munkássága köré épül majd a jövő évi fesztivál.
A Pannonhalmi Főapátság a mostani fesztivál témájának a kertet választotta, amely a monostor idei kulturális évadának hívószava. Ahogy azt a házigazda bencés szerzetesközösség nevében Hortobágyi T. Cirill főapát megfogalmazta: folyamatosan dolgozni a kerten, majd gyönyörködni a szépségében spirituális feladat.
„A kert azt üzeni, hogy Isten és ember, ember és ember, ember és környezet békéje helyreállítható.” Majd hozzátette, hogy az Arcus Temporum vendégei ugyancsak a kertet művelik: „Hitet tesznek amellett, hogy
a kultúra – a zene, a képzőművészet, az irodalom – és a spiritualitás eszközeivel javíthatunk valamit az emberek közötti viszonyokon, és egymás arcán Isten vonásait is újra meg újra felfedezhetjük.”
A főapát szavait igazolták az Arcus Temporum programjai.
Simon Izabella és Várjon Dénes zongoraművészek, az idei fesztivál művészeti vezetői olyan finomsággal és érzékenységgel állították össze a zenei szövetet a klasszikus Mendelssohn és a napjainkban egyik legtöbbet játszott zeneszerző, Jörg Widmann műveiből, hogy a koncertek mindegyike spirituális élményt is nyújtott.
Kováts Adél színművész, színigazgató, a fesztivál házigazdája egyedülálló érzékkel vezette fel a koncerteket, és teremtette meg azt a semmihez sem hasonlítható bensőséges atmoszférát, amely áthatotta az egész programfolyamot.
A komponistáktól az öt koncerten kamaraművek, szólódarabok, szimfóniák és dalcsokrok is felcsendültek.
Az egyik legkülönlegesebb hangverseny az éjszakai koncert volt. A sötétségbe burkolózó Boldogasszony-kápolna meghittségében – ahogy Mona Dániel zenetörténész írta – az emberi hang, illetve az ahhoz legközelebbinek mondott hangszer, a cselló és az emberi légzés működtette klarinét került középpontba egy végtelenül emberközeli koncerten.
Ezen az alkalmon minden az éjszaka és a természet témája körül forgott.
A koncerten a kiváló csellóművész, Nicolas Altstaedt, a fesztivál összeszokott előadópárosa, Csővári Csilla szoprán és a művészeti vezető, Simon Izabella, a másik művészeti vezető Várjon Dénes, a rezidens zeneszerző és klarinétművész, Jörg Widmann és a világ legjobb kamarazenészeiből álló Chamber Orchestra of Europe tagjai „kalauzolták” a hallgatóságot a valóság és az álomvilág határán, már-már delíriumos élményt nyújtva.
A koncerteken Karasszon Eszter cselló-, Langer Ágnes és Osztrosits Éva hegedű-, Palojtay János zongora- és Kiss Zsolt orgonaművész is felléptek. A fesztivál látogatói Jörg Widmann zenetörténeti előadásán azt is megtapasztalhatták, hogy a művész nemcsak egyedülálló zeneszerző, karmester és klarinétművész, hanem nagyszerű, minden manírtól mentes, közvetlen és humoros előadó is egyben.
Az idei fesztivál irodalmi díszvendége Rakovszky Zsuzsa Kossuth-díjas író, költő, műfordító volt.
Az alkotót Bazsányi Sándor esztéta kérdezte a kerthez fűződő viszonyáról, gyermekkora helyszínéről, Sopronról, ahová visszatért; művészi inspirációról, életfilozófiájáról.
Majd következett a verseiből összeállított felolvasószínházi előadás. Takács Katalin és Pál András színművészek humoros és értő módon tolmácsolták a költeményeket.
Az Osztrosits Éva hegedűművész előadásában felcsendülő, a verseket elválasztó, de mégis egybefűző zenedarabok és motívumok még közelebb hozták Rakovszky Zsuzsa alkotásait a közönséghez.
Az Arcus Temporum látogatói három egyedülálló képzőművészeti programon vehettek részt. Szombaton Virágvölgyi István kurátor nyitotta meg a koncepciója alapján megszületett GROTESK – Kelet-Európa közös nyelve, a groteszk című kiállítást. A TriCollis pizzéria melletti garázssoron összesen húsz magyar, cseh, lengyel, szlovák, ukrán és román fotós alkotása látható. A kortárs fotók közül vannak, amelyek könnyen emészthetők, viccesek, de olykor tragikomikusak; még akkor is nevet rajtuk az ember, ha inkább sírni lenne kedve.
Vasárnap Szikra Renáta kurátor tartott tárlatvezetést a monostor éves tematikájára, a kert évadra reflektáló időszaki kiállításon. Az Ösvények és átjárók című tárlaton hét kortárs művész alkotása mellett a főapátság kertészeti hagyományairól tanúskodó páratlan gyűjteményi darabok kaptak helyet.
A tárlatvezetés után az érdeklődők Schell Gergely pszichológus vezetésével és instrukcióival kísérve tettek meditatív lassúsétát az arborétumban, az „Egyek vagyunk” művészeti tanösvényen.
Ugyanezen a napon mutatták be a Képzőművészeti, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem egykori és jelenlegi diákjai az Arcus napjai alatt összeállított Édenkert? című performanszukat. A humorral átszőtt előadás arra irányította rá a figyelmet, hogy vajon a mai világunkban mennyire van tere az Édenkert, a valahova visszatérés gondolatának.
A fesztivál semmihez sem hasonlítható egyediségét az adja, hogy egy ma is élő szerzetesközösség otthonában és velük együtt valósul meg. A bencés testvérek a három nap alatt nemcsak otthonukat, de szívüket, tudásukat, hagyományaikat is megnyitották a látogatók előtt, és szó szerint, valamint átvitt értelemben is elvezették őket spirituális kertjeikbe.
Hortobágyi Cirill főapáttal és Saly Noémi helytörténésszel bejárhatták a kerengőkertet és az arborétumot, amely olyan találkozást nyújtott, ahol természet, hit és az emberi tapasztalatok mélyen összefonódtak. A szerzetesek által felajánlott alkalmak során lehetőség volt felfedezni az apátság máskor nem látogatható tereit és gyűjteményeit; mindent megtudhattak a látogatók a monostor orgonáiról, a gyógynövényekről és illóolajokról, de megrendítő és egyedülálló tapasztalást kínált a csendmeditáció is.
A fesztivál még épphogy csak véget ért, de a szerzetesközösség már a jövő évi alkalmat tervezi. A 22. Arcus Temporumot 2026. augusztus 21–23. között tartják – Bachot és a 100. születésnapját ünneplő Kurtág György zeneszerzőt állítják egymás mellé. A zenei művészeti vezető Keller András Kossuth- és Prima Primissima díjas hegedűművész lesz.
