„Az őszinte ima egyesíti az embereket” – A Könnyező Szűzanya-kegyhely búcsúja Szabadka-Szentkúton
A hívek triduummal készültek az ünnepre. Augusztus 28-án és 29-én, csütörtökön és pénteken rózsafüzér imádság előzte meg az esti szentmiséket. Augusztus 30-án, szombaton bűnbánati liturgiát tartottak gyónási lehetőséggel, majd gyertyás körmenettel folytatódott az előesti áhítat.
Augusztus 31-én az ünnepi bevonulás a Szűzanya kegyképének magasba emelésével kezdődött.
Fazekas Ferenc püspök szentbeszédében a következő párhuzamot vonta: Jean Paul Sartre, az ellentmondásos francia filozófus és író Bezárt ajtók mögött című drámájában egy emberileg nézve kilátástalan helyzetet fejteget. Három ember arra van kényszerítve, hogy mindig együtt éljenek. Együttélésük azonban kínt jelent számukra, mert nincs semmi, ami összekötné őket. Egyedül vannak, reménytelenül kiszolgáltatva. Egészen más lelkületet tár elénk az Apostolok cselekedeteinek első fejezete – emelte ki a főpásztor. – Itt a tanítványok szorongó szívvel elzárkóztak mindenkitől, kissé elbizonytalanodtak. Mégis volt bennük némi remény, mert együtt imádkoztak. Ott volt ugyanis Mária mellettük. Nem jelentettek kínokat egymás számára, mert Jézus ígérete alapján várták a Szentlelket, aki majd vigaszt önt a lelkükbe, és egyesíti őket a nagy szolgálatra.
Örök igazság, hogy egyedül az őszinte és buzgó ima tudja egyesíteni a különböző embereket, sőt azokat is, akik nem vallás hívei. Mária pedig az ima és a jó Istenre való ráhagyatkozás példaképe. Őhozzá és vele együtt imádkozzunk – zárta gondolatait a szabadkai megyéspüspök.
A szertartás végén a főpásztor köszönetet mondott a kegyhely igazgatójának, Željko Šipek atyának, valamint mindazoknak, akik részt vettek a búcsú előkészítésében. Köszönetet mondott azoknak a paptestvéreknek is, akik a búcsút megelőző három napon részt vettek a kegyhelyen megszervezett eseményeken, és kiszolgáltatták a szentgyónás szentségét a zarándokoknak.
Fazekas Ferenc megyéspüspök rendelete szerint a 2025-ös szentév folyamán a két egyházmegyei kegyhelyen, így a szabadka-szentkúti Könnyező Szűzanya-kegyhelyen is teljes búcsú nyerhető.
A Könnyező Szűzanya egyházmegyei kegyhely
A szabadkai Könnyező Szűzanya egyházmegyei kegyhely, ismertebb nevén Szentkút (horvátul Bunarić, szerbül Vodice) a Szabadkai Egyházmegye 2021-ben egyházmegyei rangra emelt szent helye, amely tükrözi Szabadka város vallási és nemzeti sokszínűségét. A Mária, az Egyház Anyja római katolikus plébániához tartozó Szentkút története egybeforrt a Sándor városrész múltjával, amely egykor önálló település volt a város határában. A kegyhely eredete évszázadokkal korábbra nyúlik vissza.
Története Csúszó Dezső Könyörgésünk színhelyei V. – Szabadkai vallási szobrok, kálváriák, szentkutak és haranglábak című könyvében olvasható. Eszerint a 19. század elején Sándor falu környékén legeltető pásztorok körében különféle mendemondák terjedtek el a forrásvizek jótékony hatásáról. Például arról, hogy a vízben gázoló jószág kigyógyult makacs lábbetegségéből. A nyári melegben a vízből kortyoló pásztorok nemegyszer arról számoltak be, hogy enyhültek bőr-, szem-, torok- és gyomorbántalmaik. 1879-ben elterjedt a hír, hogy a Szűzanya is megjelent az egyik forrásnál. Ezt követően egy szerb férfi vak kislánya, miután megmosakodott a vízben, visszanyerte szeme világát. A környékbeli hívek ettől kezdve szent helyként tisztelték Szentkutat.
1883-ban felépült a kegyhelyen a Boldogságos Szűz tiszteletére felszentelt vert falú pravoszláv kápolna. A katolikusok 1893-ban keresztet állítottak a pravoszláv kápolna közelében, majd 1900-ban maguk is felépítették ott kápolnájukat.
