Bencés és piarista reflexió XIV. Leó Dilexi te kezdetű buzdítására

A Tihanyi Bencés Apátság a közösségi felületén leírja, hogy az apostoli buzdításban a Szentatya
Szent Benedek atyánk és a bencés monostorok szellemiségének szerepét is bemutatja.”
– A szerzetesi élet, amely a sivatagok csendjében született, kezdettől fogva a szolidaritás tanúságtétele volt. A szerzetesek mindent elhagytak – gazdagságot, rangot, családot – nem pusztán azért, mert megvetették a világ javait (contemptus mundi), hanem hogy ebben a radikális lemondásban találkozhassanak a szegény Krisztussal. (53. pont)
– Nyugaton Nursiai Szent Benedek megfogalmazott egy regulát, amely az európai szerzetesi lelkiség gerincévé vált. Ebben a szegények és zarándokok befogadása kiemelt helyet foglal el. (55. pont)
– Az idők folyamán a bencés monostorok az elutasítás kultúrájával szemben álló helyekké váltak… A cellákban és a monostorok kerengőiben kialakult az Isten kicsinyekben való jelenlétének misztikája. (56. pont)
A Piarista Rend Magyar Tartománya a közösségi felületén publikált bejegyzésben hangsúlyozza: XIV. Leó a buzdításában elismeri a piarista küldetés újszerűségét.
A 69. pontban a pápa hálával említi Kalazanci Szent Józsefet és a kegyes iskolákat, elismerve nevelői munkásságukban az evangéliumra adott prófétai és időszerű választ: egy olyan iskolát, amely a szegényekért született, mindenki előtt nyitva áll és életeket formál át.
Ami ezt a szöveget különösen jelentőségteljessé teszi a piarista család számára, az Kalazanci Szent József kifejezett említése. A pápa elismeri Kalazanci Szent József örökségét és a piarista küldetés eredetiségét: a piarista iskolákat mint a szegények szolgálatában álló népnevelés modelljét.
Ez az elismerés nem csupán egy megjegyzés. A piarista küldetés újszerűsége abban áll, hogy azonosul a szegényekkel, neveli és kíséri őket, valamint aktív félként hallgatja meg szavukat, nem pedig a segítség puszta befogadóiként tekint rájuk. Az utalás
megerősíti a piaristák történelmi szerepét mint az ingyenes iskola úttörőinek és egy olyan nevelés tanúinak, amely nem választja szét az oktatást és a szeretetszolgálatot.
A Dilexi te kezdetű apostoli buzdítás 69. pontjának részlete: A XVI. században Kalazanci Szent József – akit mélyen érintett a római szegény fiatalok írástudatlansága és képzetlensége – a trasteverei Santa Dorotea-templom melletti néhány helyiségben létrehozta Európa első ingyenes, mindenki számára nyitott népiskoláját. Ez volt az a mag, amelyből később, nem kevés nehézség árán, kifejlődött a Kegyes Iskolák Isten Anyjáról nevezett Szegény Szabályozott Papjainak Rendje (közismert nevükön a piaristák), azzal a céllal, hogy a fiataloknak átadják „nemcsak a világi tudást, hanem az evangélium bölcsességét is, megtanítva őket arra, hogy személyes életükben és a történelemben felismerjék a teremtő és megváltó Isten szerető cselekedeteit”. Valóban, ezt a bátor papot tekinthetjük „a modern katolikus iskola igazi alapítójának, amely az ember teljes körű képzését tűzi ki célul, és mindenki előtt nyitva áll”.