A Szegények világnapját ünnepelte a Wojtyla Ház sorsközössége
Képgaléria
A Szegények világnapját Ferenc pápa hirdette meg 2016-ban, az irgalmasság szentévének lezárásakor. A Katolikus Egyház minden évben Krisztus Király ünnepét megelőzően, az egyházi év utolsó előtti vasárnapján – idén november 16-án – különös figyelemmel fordul a nélkülözők felé.
A pápa tanítása világosan fogalmaz: a szegénység nem csak anyagi szükséget jelent, hanem a magány, a kirekesztettség és az emberi méltóságban elszenvedett sebek összességét is. A keresztény közösségek küldetése, hogy reményt, jelenlétet és testvéri szeretetet nyújtsanak. Ezt fejezi ki a világnap mottója: „Ne szeressünk szóval, hanem tettel és igazsággal.” (1Jn 3,18)
Az eseménysorozat délelőtt 10 órakor vette kezdetét a Barátok temploma udvarában. A bejárat közelében álló emlékkő – mely a Wojtyla Barátság Központ alapgondolatának születésére emlékeztet, ami a „nagy pápa”, Szent II. János Pál égi hazatérésének napján történt – különös történelmi és lelki mélységet adott az alkalomnak. Itt mondott beszédet Farkas P. József, a szociális-közművelődési intézmény alapító-igazgatója, aki hangsúlyozta a népkonyha missziói törekvéseit: a szegények szolgálatát, a krisztusi szeretet mindennapi gyakorlását, emellett kiemelte a gazdag szellemi örökséget, melyet Szent II. János Pál pápa életpéldája Kecskemétre hagyott.
Az emlékezők innen gyalogosan indultak tovább a Katona József téri Lengyel–magyar barátság fájához és az ott álló emlékkőhöz. A csendes főhajtás a két nemzet történelmi összetartozására utalt.
A lélekben elmélyült pillanatok a Wojtyla Barátság Központ előtt álló Wojtyla-szobornál folytatódtak, ahol a jótékonysági szervezet égi patrónusának alakja előtt fejezték ki tiszteletüket az egybegyűltek.
A karitatív létesítmény kisterme különleges előadásnak adott helyet: prof. dr. habil Szécsi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem dékánja tartott inspiráló, gondolatébresztő beszámolót Kecskemét egyik legendás polgármestere, Kada Elek (1852–1913) életéről, munkásságáról.
A korszakalkotó városvezető nem csupán építészeti és urbanisztikai értelemben formálta a hírös várost. Nevéhez fűződik többek között a Városháza átépítése, új középületek létrehozása, a város modernizálása. Emellett a szegénység enyhítésében is úttörő szerepet vállalt.
Kada Elek híres volt arról, hogy rendszeresen ellátogatott a város peremén élőkhöz, gondoskodott a rászoruló családokról, és saját béréből segítette a legelesettebbeket. Személyiségéről számos anekdota maradt fenn: egyszer egy nehéz sorsú özvegy „váratlan látogatójául” szegődött, hogy feltérképezze, milyen körülmények között él; máskor pedig a hivatalba vezető reggeli sétája során több rászorulót kísért vissza a város segítségnyújtó intézményeibe.
Szécsi Gábor előadásában rámutatott: a polgármester városépítő munkája és szociális érzékenysége elválaszthatatlanul összefonódott. A modern Kecskemét alapjait nem csupán kövek alkotják, az emberi sorsok iránti felelősségtudat is.
Amellett, hogy a megemlékezés a Szegények világnapja hagyományát követte, egyúttal élő üzenetté is vált: a közösség akkor erős, ha tagjai és vezetői egyaránt képesek a tettekben megnyilvánuló szeretetre.
