XIV. Leó nyitotta meg az akadémiai évet a Lateráni Egyetemen
A 253. akadémiai év megnyitásán a Szentatya elmondta: az Apostoli Szentszék által alapított vagy jóváhagyott egyházi és pápai egyetemek „a hit szükséges kulturális közvetítésén dolgoznak, a tudomány más területeivel való párbeszédre nyitottan, elsődleges és örök forrásként tekintve Jézus Krisztusra”.
Az akadémiai intézmények között a Lateráni Egyetemet különleges kötelék fűzi Péter utódjához, mióta XIV. Kelemen pápa 1773-ban a világi papságra bízta a Collegio Romano, a Római Kollégium teológiai iskoláját, elrendelve, hogy ebben az intézményben a papképzés közvetlenül a pápától függjön – emelte ki XIV. Leó, majd felsorolta, hogy az elődei milyen tanszékekkel és egyéb intézményekkel gyarapították az egyetemet.
Az egyetemre a Római Kúria is támaszkodhat a mindennapi munkájában
A Szentatya személyes kívánságait sorolta fel az egyetem sajátos küldetésével kapcsolatban.
A Lateráni Egyetem nem rendelkezik saját alapítói karizmával, egyedülálló irányultsága inkább az, hogy a pápa tanítóhivatala legyen.
Természeténél és küldetésénél fogva tehát kiváltságos központot jelent, ahol az egyetemes Egyház tanítását kidolgozzák, befogadják, fejlesztik és összefüggésbe helyezik. Vagyis olyan intézmény, amelyre a Római Kúria is támaszkodhat a mindennapi munkája során.
A péteri karizma által inspirált tudományos reflexió magában foglalja az interdiszciplináris, nemzetközi és interkulturális távlatokat is, ami megkülönböztetett módon érvényes az egyetem négy karára és két intézetére, valamint a három külső társintézményre – az Augustinianum Pápai Patrisztikus Intézetre, a redemptoristák Pápai Alfonz Erkölcsteológiai Akadémiájára, valamint a klaretiánusok vezette Megszentelt Élet Pápai Teológiai Intézetére. Kapcsolódik hozzá még 28 egyéb intézet három földrészen, Európában, Ázsiában és Amerikában.
Napjaink sürgető feladata a hit újbóli átgondolása, hogy alkalmazkodni tudjon a jelenlegi kulturális környezethez és kihívásokhoz, és hogy csökkentse a korunkban erősen terjedő kulturális vákuum kockázatát. A teológiai kar mai hivatása az is, hogy olyan utat mutasson, amely képes átalakítani az egyes emberek és a társadalom életét, illetve prófétai változásokat tud elindítani korunk tragédiáival és szegénységével szemben.
Leó pápa ezután kitért az egyes képzésekre, mindegyiknek külön-külön javaslatot téve a méltó hozzáállásra. A kortárs kihívások közül hármat külön is kiemelt.
Önmegvalósítás helyett kölcsönösség
Az első a kölcsönösség és a testvériség. A Szentatya kérte, hogy ezek álljanak az oktatás középpontjában.
Az individualizmus – mint az ígért sikeres élet kulcsa – térnyerése nyugtalanító következményekkel jár, mert az önmegvalósítás lép az együttműködés helyébe.
XIV. Leó pápa Ferenc pápa Fratelli tutti kezdetű enciklikája gondolatára hivatkozva „a radikális individualizmus vírusának” elkerüléséért azt kérte, hogy ápolják a kölcsönösséget, a nagylelkűséget és a testvériséget.
A tudományosság véd a banalitástól
Másodikként Leó pápa a „tudományos kiválóságot” említette, amelyet támogatni, védeni és fejleszteni kell.
Az akadémiai szolgálat gyakran nem kap kellő megbecsülést, előítéletek miatt sajnos az egyházi közösségben sem, mintha a kutatás és a tanulás nem lenne hasznos,
mondván, hogy az Egyház valós életében a lelkipásztori gyakorlat számít, nem pedig a teológiai, bibliai vagy jogi felkészültség. A Szentatya ezt veszélyes kísértésnek tekinti, mely a bonyolult kérdéseket leegyszerűsíti a gondolkodás terhének elkerülése érdekében, és ez végül sekélyessé és banálissá teszi a lelkipásztori tevékenységet.
A tudományos kutatás és a kutatómunka szükséges – hangsúlyozta XIV. Leó. – Képzett és hozzáértő világi emberekre és papokra van szükségünk, ezért keressék továbbra is szenvedélyesen az igazságot.
Az egyetem legyen a közjó keresésének jele és kifejezése
Harmadik pontként a közjó szerepét említette a pápa. Az oktatási és tudományos folyamat célja olyan emberek képzése, akik a nagylelkűség és az igazság, valamint az igazságosság iránti szenvedély szellemében egy új, támogató és testvéri világ építői lehetnek.
„Az egyetem feladata, hogy terjessze ezt a kultúrát, és váljon mintegy ennek az új világnak és a közjó keresésének jelévé és kifejezésévé” – zárta Leó pápa az akadémiai év megnyitásán mondott beszédét.
