A betlehemi csillag – legenda vagy valóság?
Képgaléria
A karácsonyi időszak meghitt hangulatához méltóan Szűcs László felidézte a betlehemi fény legendájának forrását: Máté evangéliumának második fejezetéből idézett, amely szerint napkelet bölcsei egy különös égi jel nyomán indultak útnak, hogy a „zsidók királya” felől érdeklődjenek. A bibliai szöveg szerint ezt az égi jelenséget látták napkeltekor, s az vezette őket Betlehembe, ahol a gyermek Jézus született. E történet egyaránt foglalkoztatta a hitet gyakorló közösségeket és a csillagászati kutatókat, hiszen a leírás egy ritka, s talán egyszeri égi látványosságot sejtet.
Az előadás egyik legizgalmasabb része a Jézus születésének időpontját körülvevő történeti kérdéskör volt. A jelenlegi tudományos konszenzus szerint az esemény nem a Krisztus utáni nulladik évben történt; sőt maga a későbbi időszámítás is hibásan lett megállapítva, hiszen Heródes király halála — aki még élhetett, amikor a napkeleti bölcsekhez kapcsolódó csillagot észlelték — Krisztus előtt néhány évvel bekövetkezett. Ebből következően a Jézus Krisztus születésére vonatkozó évszámot ma többnyire i. e. 6–4 közé helyezik a történészek.
Szűcs László a betlehemi csillag lehetséges természeti magyarázatait is bemutatta, melyek közül legelterjedtebb a csillagászati elméletek szerint a bolygóegyüttállás. A modern számítások alapján például Jupiter és Szaturnusz ritka együttállása következett be időszámításunk előtt 7 körül, melyet a korszak emberei különleges égi jelenségként értelmezhettek. Más elméletek üstökös vagy szupernóva jelenlétére utalnak, de ezek kevésbé illeszkednek a történeti forrásokhoz, sőt a korabeli kínai csillagászati feljegyzések sem említenek ilyen drámai eseményt ebben az időszakban.
A jelenlegi kutatások szerint azok az asztronómiai jelenségek, melyek valóban láthatóak és tartósak lehettek az égbolton, leginkább a bolygók közötti együttállások — például Jupiter és Vénusz közelsége — lehettek, melyek akár rendkívül fényes pontként tűnhettek fel az ősi égbolton.
A kérdés tehát továbbra is élénken foglalkoztatja a tudományos és teológiai közösségeket egyaránt: vajon csupán metaforikus, hitbeli jelentőséggel bíró jelenségről van szó, vagy egy valóban ritka, égi esemény inspirálta az evangéliumi elbeszélést? Szűcs László előadása során kiderült: miközben a csillagászati vizsgálatok tovább finomítják a lehetőségeket, az emlékezet és a hit szövedéke még ma is elevenen él a karácsonyi hagyományokban – és a szívünkben is.
