Piarista padtársak szövetsége: Kovács István szeretetvendégsége
Képgaléria
Évtizedes barátság a jótékonyság szolgálatában
A sors olykor különös és felemelő módon fonja össze az emberi életutakat: a kecskeméti Piarista Gimnázium patinás falai között köttetett barátság évtizedekkel később az önzetlen segítőszándék tiszta forrásává nemesedett. Kovács István, aki egykor Farkas P. Józseffel, a Wojtyla Barátság Központ megálmodójával koptatta ugyanazon iskolapadokat, nemrégiben úgy határozott, ismét meleg étellel vidítja fel a szociális-közművelődési intézmény gondozottjainak nehéz mindennapjait.
Noha a nagylelkű patrónus a szombati ebédosztás alkalmával személyesen nem tudott megjelenni, szívből jövő jókívánságai és a nélkülözők iránti mély tisztelete a távolból is átmelegítette a termet. Jó étvágyat és – a sors jobbra fordulásába vetett töretlen hittel – szebb napokat kívánt mindazoknak, akiket az élet viharai a népkonyha oltalmazó falai közé sodortak.
Magyaros ízek és önkéntes alázat
A jótékonysági akció gerincét a magyar gasztronómia egyik legerősebb tartópillére, a tartalmas gulyásleves alkotta. A mintegy százhúsz adag étel kiosztásában a karitatív létesítmény régi önkéntesei – Domján Balázs, Nagy Ervin és Tóthné Rontó Gyöngyvér – vállaltak oroszlánrészt, alázatos munkájukkal téve teljessé az adományozó szándékát.
Az ízletes főfogás mellé desszert is dukált a nélkülözőknek. A dobozos pudingokat Fodor Gusztáv, Tiszaszentimre református lelkésze és polgármestere juttatta el a nehézsorsúakhoz, valamint helyben készített édes süteményeket is átvehettek a sorsüldözött emberek.
Gondoskodás a hét utolsó napján is
A Wojtyla Barátság Központ missziója a hétvégék csendjében sem lankad. Vasárnap a tartós élelmiszerek kaptak főszerepet. Bimbó Imre ácsmester áldozatkészségének köszönhetően az elesettek gazdag hidegcsomagokkal térhettek haza. A hagyományosan kenyeret és konzervet tartalmazó pakkok a hét utolsó napján is létbiztonságot adtak a jobb sorsra érdemes rászorulóknak.
