Rakott kelkáposzta Pavlovics módra
A prémiumkategóriás, kifinomult bőrgarnitúrák megálmodásával és készítésével foglalkozó neves vállalkozó nem csupán szakmájában képviseli a megalkuvást nem ismerő színvonalat. A népkonyha iránti töretlen lojalitása mögött hosszú évek alatt kiforrott, szilárd meggyőződés húzódik. Pavlovics István számára ugyanis nyilvánvalóvá vált: a szociális-közművelődési intézmény vezetése a felajánlásokat maradéktalanul a közel százhúsz főt számláló, sokat próbált sorsközösség fizikai és szellemi épülésére fordítja.
A bizalom ezen az alapon nyugszik: látni az adomány hasznosulását, érezni a gondoskodás közvetlen erejét.
A pénteki fogás a békebeli konyha házias ízeit idézte, méltó módon a karitatív létesítmény szellemiségéhez. A szegények böjtös asztalára ezúttal ínycsiklandó rakott kelkáposzta került, melyet friss kenyér, ropogós császárzsemle és édes sütemények tettek teljessé. Az ellátottak körében látható elégedettség és a hálás tekintetek igazolták, hogy a minőség – legyen szó egy mívesen kidolgozott bőrbútorról vagy egy tál meleg ételről – ugyanabból a forrásból fakad: a hivatástudatból és a másik ember iránti tiszteletből.
