A karitatív misszió és a botanika csodája köti össze a Wojtyla Házat a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kerttel
Képgaléria
Valódi szellemi-lelki oázis körvonalazódik a szociális gondoskodás és a természettudományi értékek határvonalán. Kivételes hangulatú, távlati együttműködést alapozó eszmecsere színhelye volt szerdán a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert. A kétszáz éves múltra visszatekintő, romantikus történeti kastélypark egyik hűvös, árnyas szegletében talált egymásra a Wojtyla Barátság Központ küldöttsége és a neves füvészkert vezetője, hogy közös nevezőre hozzák a karitatív felelősségvállalást és a természetismeret lélekemelő erejét.
A meghitt diskurzuson Fráter Erzsébet, a botanikus kert elismert vezetője, a növényrendszertani gyűjtemény kurátora, valamint Farkas P. József, a kecskeméti szociális-közművelődési intézmény alapító-igazgatója vett részt. A bensőséges hangulatú találkozót Retkes-Ömböli Magdolna, a népjóléti szervezet elhivatott munkatársa, valamint Koi Béla vállalkozó, a Wojtyla Ház egyik elkötelezett szponzora is megtisztelte jelenlétével, tanúbizonyságot téve a civil összefogás jelentőségéről.
Értékteremtés a gondoskodás jegyében
Farkas P. József részletesen bemutatta a Wojtyla Ház nemes küldetését. Ismertette azt a példaértékű modellt, mely alapján a tisztán magánalapítású, nagylelkű adományozók áldozatvállalásából fenntartott karitatív létesítmény immáron huszonegyedik esztendeje nyújt biztos menedéket az elesett embereknek. A népkonyha falai között naponta százhúsz rászoruló jut meleg ételhez és szükség esetén ruhaneműhöz. A legalapvetőbb emberi szükségleteket kielégítő segítségnyújtáson messze túlmutatva, a Wojtyla Ház nagy hangsúlyt fektet az intellektuális és spirituális táplálékra is: rendszeres ismeretterjesztő előadásokkal, kulturális kirándulásokkal és közhasznú önkéntes akciókkal egyengetik a gondozottak társadalmi visszailleszkedésének rögös útját. Ezt a sokrétű missziót égi patrónusuk, Szent II. János Pál pápa – eredeti nevén Karol Wojtyla – szellemi öröksége és támogató mennyei közbenjárása inspirálja.
– Meggyőződésem, hogy a sorscsapások súlyától megfáradt emberi lélek számára a természet tiszta szépsége a legnemesebb terápia. Amikor a gondozottjainknak kulturális élményeket, így a vácrátóti kert páratlan csodáit kínáljuk, a kikapcsolódáson túlmutatóan az emberi méltóságukat adjuk vissza nekik. Szeretnénk megmutatni, hogy a világ szépségei őket megillető értékek, s a Teremtő alkotásai mindannyiunk közös örökségét képezik. Szent II. János Pál pápa tanítása kötelez bennünket a rászorulók felemelésére; e mostani együttműködés ennek a nemes szándéknak a tiszta kifejeződése – fogalmazott Farkas P. József, alapító-igazgató.
A kecskeméti szálak
Az egyeztetés eredményeként Fráter Erzsébet elfogadta Farkas P. József kecskeméti vizitációra szóló invitálását. A tervek szerint a neves biológus személyesen látogat el az alföldi megyeszékhelyre a kora őszi időszakban, hogy egy nagyszabású, lebilincselő szakmai előadás keretében hozza el a természet titkait a népkonyha sorsközössége és minden külső érdeklődő számára. Ezt követően a Wojtyla Barátság Központ pártfogoltjai kerekednek fel, hogy egy felejthetetlen tanulmányi kirándulás alkalmával a helyszínen, Vácrátóton gyönyörködhessenek a Nemzeti Botanikus Kert lenyűgöző flórájában.
A kötetlen beszélgetés során úgyszintén felszínre került, hogy a vácrátóti intézményvezetőt már korábban is szoros szálak fűzték a hírös városhoz. Fráter Erzsébet régóta kiváló szakmai kapcsolatot ápol Vörösváczki Mónikával, a Kecskeméti Arborétum vezetőjével, és rendszeres látogatója a régiónak. Az alföldi utazások alkalmával visszatérő állomásként Helvéciára is gyakran ellátogatnak, ahol betekintést nyernek Hegede István virágkertészetébe. Hegede úr – mint a meghitt diskurzus során kiderült – egyúttal a Wojtyla Ház szegényeinek egyik legstabilabb patrónusa. Az ismeretségi körök és a jótékonysági szándékok e rendkívüli összefonódása még szilárdabb alapot biztosít a most születő partnerségnek.
Érdekességek a Nemzeti Botanikus Kertről
Hazánk legfajgazdagabb gyűjteménye. A vácrátóti kert szinte egyedülálló módon közel 13 000 növényfajt és -fajtát számlál 27 hektáros területén, bemutatva a Föld szinte minden égövének növényvilágát, beleértve a monumentális üvegházi kaktusz- és pozsgásgyűjteményeket.
A romanticizáló tájképi kert alapjait a Vigyázó család rakta le a 19. század végén. Gróf Vigyázó Sándor nemes gesztussal, végrendeletében a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta a birtokot, hogy az mindörökké a hazai tudományt és a közjót szolgálja.
A kert egyik legkedveltebb és legtöbbet fotózott szeglete az 1890-ben épült kerti Vízimalom. Érdekessége, hogy valójában sohasem őrölt gabonát; kizárólag esztétikai célból, a megnyugtató, idilli hangulat fokozására és kerti pihenőhelyként hozták létre.
Fráter Erzsébet elismert szakíró is, akinek A Biblia növényei című kötete nyomán állandó tematikus sétákat és mesetúrákat vezetnek, feltárva a Szentföld flórájának kultúrtörténeti titkait. Emellett számos más szakkönyvvel büszkélkedhet a szerző.
A Nemzeti Botanikus Kert vezetője nemrégiben így nyilatkozott a “Bizony, Isten!” online felületén megjelent Isten kertjében – Találkozás című portréinterjújában: „A magam hűségében nem lehetek biztos, de Isten hűségében teljesen biztos lehetek.”
