Július 13. hétfő, Jenő
Hírek, események 2026. július 13. 13:28

A kecskeméti Gyenes család öröksége Jókai szellemi műhelyétől a jelenkorig

Képgaléria
A kecskeméti Gyenes család öröksége Jókai szellemi műhelyétől a jelenkorig
A Wojtyla Barátság Központ méltó kegyeleti aktussal adózott Kecskemét egyik legpatríciusabb famíliája előtt, mely évszázadok óta elválaszthatatlanul összefonódott a település kulturális és tárgyi arculatával. A megemlékezés rávilágított a család reformkori jelentőségére, valamint arra a mély szellemi kötelékre, mely a Gyenes nevet Jókai Mór és Petőfi Sándor zsenijéhez láncolta. (Fotók: Mátyus István)

Az emlékezetkultúra nemes pillanatának szolgált helyszínéül a Wojtyla Barátság Központ szociális-közművelődési intézménye, ahol a sorsközösség tagjai és a meghívott vendégek koszorúzással egybekötött ünnepségen hajtottak fejet a Gyenes család emléktáblája előtt. A hírös város történetének aranylapjait jegyző família képviseletében Gyenes Géza állt a közönség elé. A köztiszteletben álló villamosmérnök, a Matáv egykori üzemegységvezetője, akit szakmai érdemei okán Kecskemét lakossága mindmáig „telefonpápaként” emleget, beszédében messzire vetette az emlékezés fonalát.

Az utódok felelősségével idézte meg a régmúlt nagyságait, különösen Gyenes Mihály és Gyenes Pál korszakos életművét. Szavaiból ugyanakkor a jelenkor folytonossága is kirajzolódott: a ma élő Gyenes testvérek ötös fogatából négyen a föld szeretetét, a nagy múltú kertészhagyományokat viszik tovább, míg jómaga annak idején az egzaktabb mérnöki hivatást választotta, noha manapság ő is kertészettel foglalkozik. A felszólalást követően a család nevében ő maga helyezte el az emlékezet koszorúját a falon feszülő táblánál.

A reformkor katalizátorai és a kecskeméti szellemi tavasz

Az ünnepség a karitatív létesítmény étkezdéjében folytatódott, ahol Prof. Dr. Szécsi Gábor egyetemi tanár tartott lebilincselő, az alkalmat tudományos igénnyel és irodalmi emelkedettséggel megkoronázó előadást. A professzor elmélyült elemzésében rámutatott: a Gyenes család a kecskeméti reformkor egyik legmeghatározóbb szellemi origója volt. Tevékenységük messze túlmutatott a hétköznapi polgári egzisztencián; tevékenyen formálták, alakították és nemesítették a város kulturális és fizikai környezetét.

Közülük is kimagaslik Gyenes Mihály (1800–1868) alakja, aki mérnökként, főkertészként és mecénásként írta be magát Kecskemét halhatatlanjai közé. Ő volt az a látnok, aki megálmodta és saját költségén, áldozatos munkával létrehozta a mai népkert elődjét, a legendás Gyenes-kertet. Azzal, hogy fásította a homokos, sivár területeket, zöld oázist teremtett a mezőváros szívében, megalapozva a település modern urbanisztikáját. Testvére, Pál, hasonló elkötelezettséggel szolgálta a közösséget, támogatva minden olyan kezdeményezést, amely a magyar szó, a színjátszás és a nemzeti kultúra diadalát hirdette a Bach-korszak elnyomásában is.

Jókai Mór és Petőfi Sándor a Gyenes-univerzumban

Szécsi Gábor expozéjának legizgalmasabb vonulata a család és a tizenkilencedik századi irodalmi elit, kiváltképpen Jókai Mór és Petőfi Sándor kapcsolatrendszerét boncolgatta. Kevesen tudják, hogy a fiatal Jókai Mór életének egyik legfontosabb formálódási szakasza kötődik Kecskeméthez, ahol 1842 és 1844 között jogot tanult a református jogakadémián. Ezen évek alatt a feltörekvő írófejedelem szoros barátságot ápolt a helyi értelmiséggel, különösen a Gyenes famíliával. A család otthona és a Gyenes-kert a haladó szellemű, lánglelkű ifjúság állandó találkozóhelye, a politikai és művészeti diskurzusok pezsgő fóruma volt.

Ez a miliő adott ihletet Jókai első komoly irodalmi sikeréhez: Kecskeméten vetette papírra A zsidó fiú című drámáját, mellyel a Magyar Tudós Társaság pályázatán dicséretet nyert. A Gyenes család iránti tisztelete és a náluk szerzett intellektuális élmények oly mély nyomot hagytak az íróban, hogy alakjuk, a róluk mintázott karakterek és a kecskeméti anekdoták több ízben is visszaköszönnek későbbi nagyszabású regényeiben, elbeszéléseiben, örök emléket állítva a vendégszerető házigazdáknak.

A történeti hűség kedvéért megkerülhetetlen Petőfi Sándor említése is. A lánglelkű költő, aki diákoskodása és színészi vándorévei során szintén bírta a hírös város vendégszeretetét, jól ismerte a Gyenes famíliát. A szabadságvágy, a nemzeti függetlenség eszméje és a kultúra iránti feltétlen hódolat olyan láthatatlan szellemi hidat képezett a költő, az író és a mecénás család között, mely mindmáig meghatározza Kecskemét kulturális identitását.

A Wojtyla Központban zajlott esemény így egyfajta szellemi kapoccsá nemesedett: összekötötte a múlt dicső tetteit a jelen felelősségteljes polgári helytállásával, bizonyságul szolgálva arra, hogy a Gyenes név egyet jelent Kecskemét múlhatatlan szellemi gazdagságával.

 

 

 

 

Kövessen minket a Facebookon is!