A tökéletességre törekedve
Képgaléria
LEZSÁK SÁNDORNAK, AZ ORSZÁGGYŰLÉS ALELNÖKÉNEK LAUDÁCIÓJA - A MÁRTON ÁRON-DÍJ ÁTADÁSAKOR – DR. BÁBEL BALÁZS, KALOCSA-KECSKEMÉTI ÉRSEK-METROPOLITÁRÓL.
„Isten országáért – azaz latinul: Pro Regno Dei - ez dr. Bábel Balázs kalocsai-kecskeméti érsek jelmondata és hitvallása. Itt a Földön természetesen nem lehetséges megvalósítani Isten országát – de az érsek úr szerint, mindig törekedni kell a lehetetlen elérésére, és ebben az esetben a lehetséges legjobb célok is elérhetők. Ez az emberfeletti küzdelem, ez a tökéletességre való törekvés jellemzi dr. Bábel Balázs eddigi életútját. Ezért a tökéletességre való törekvésért óriási munkát kell vállalni: dr. Bábel Balázs érsek mindenekelőtt a püspöki teendőket látja el az egyházmegyéjében...
Rendben tartja a gazdasági, oktatási és szociális ügyeket, és évente mintegy száz személyi döntést hoz annak érdekében, hogy az egyházmegye plébániáin zavartalan legyen a lakossági hitélet. Mindemellett tudós teológus, és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ökumenikus Bizottságának az elnöke. Keresi a keresztény testvéregyházakkal az együttműködés lehetőségeit, rendszeresen értékeli az ökumené helyzetét, vizsgálja azokat az új ökumenikus lehetőségeket és formációkat, amelyek által a Krisztusban való egység megélése intenzívebb, a közös tanulmányi munka tudatosabb, és a szekularizált világ előtti egységes bizonyságtétel meggyőzőbb lehet. Megalakulásától kezdve tagja az Ökumenikus Baráti Társaságnak, tagja az Ökumené folyóirat szerkesztőbizottságának. Az ökumené jegyében folytatott teológiai munkájának részleteiről a szentatya is érdeklődik. Bábel Balázs érsek elmondta, hogy XVI. Benedek pápánál tett látogatása során beszámolt a Biblia évének sikeres ökumenikus megrendezéséről, az Ökumenikus Charta elfogadásáról, a Nagyszebeni Nagygyűlésen való részvételről, az Ökumenikus Imahét évenkénti közös előkészítésének és megszervezésének gyakorlatáról. Jelezte, hogy a hamarosan induló úgynevezett Szent Pál év programsorozatához a testvéregyházak is sokféleképpen csatlakozhatnak. Az ökumené jegyében szentelte fel a kiskunhalasi kórház épületében kialakított új kápolnát idén nyáron érsek Úr Boldog Batthyány-Strattmann László emlékére és tiszteletére. A katolikus szertartást követően a jelenlévő testvéregyházak képviselői is imádkoztak a betegekért és orvosaikért.
A tökéletességre való törekvés velejárója, hogy tudomásul kell venni, miszerint az igazi keresztények mindig kisebbségben lesznek a világon. Érsek Úr szerint az emberek mindig a kisebb ellenállás irányába mennek. Amíg világ a világ, a szórakozóhelyeken mindig többen lesznek, mint például egy matematika-klubban vagy a templomokban. Érsek Úr a Magyar Katolikus Püspöki Kar Kultúra és Tömegtájékoztatás Bizottságának a tagja, és ilyen minőségében közvetlenül szembesül a hazai média többségének erkölcsromboló szerepével. Ma a televízióból az élvezetek hajhászása, az örömszerzés, az anyagi javak hajszolása mint cél jelenik meg az emberek számára. Nincs helyük a példás életet élő családoknak, azoknak, akik képesek más utat járni, mint az úgynevezett fogyasztói társadalom tagjai. Természetesen nem szabad belenyugodnunk ebbe a helyzetbe, és a térítői munka annál magasztosabb, minél kedvezőtlenebb körülmények között végzik.
A keresztény felekezetekkel való együttműködés a teológiai tudás mellett rugalmasságot és kompromisszum-készséget követel meg érsek Úrtól – de ez a kompromisszum-készség nem jelentheti az alapvető erkölcsi,- és hit- alapelvek feladását. Bábel érsek Úr több esetben is idézte II. János Pál pápát, aki szerint a katolikus egyháznak Mórus Szent Tamás a példaképe, a politikusok védőszentje, akinek vértanúhalála a sérthetetlen lelkiismeret méltóságának a kifejeződése. Mórus Szent Tamás elutasított minden kompromisszumot, ami a lelki elnyomást lehetővé tette volna egy világi hatalom, a király részéről. Miben lehet összegezni érsek Úr felfogását a politikáról és erkölcsről? A politika a közjó okos szolgálata. A kormányzók és kormányzottak közötti igazmondás, a nyilvános adminisztráció áttekinthetősége, a közügyek szolgálatában a pártatlanság, a politikai ellenfelek jogainak tiszteletben tartása, a vádlottak jogainak védelme, a közpénzek becsületes és helyes kezelése, a vagyonszerzés tiltott vagy méltatlan eszközeinek, és a hatalom mindenáron való megtartásának és növelésének az elvetése. Valahányszor ezeket az alapelveket nem tartják tiszteletben, - és sajnos, ma ennek lehetünk a tanúi - meginog a politikai együttélés alapja, és fokozatosan az egész társadalmi élet válságba kerül és felbomlik. Mára a magyar nép kisemmizetté vált, - mondta Bábel érsek - közvagyonát eltékozolták, az országot eladósították. Magyarországon sújtják a legnagyobb adók az egyre öregebb és betegebb társadalmat. Sokan majd azt mondják: mi köze az Egyháznak ezekhez a jelenségekhez? Miért nem szigorúan vallási dolgokkal foglalkozik? Azért, mert a mai időkre is megmaradt Szent István azon törvénye, hogy az árvákat nem lehet kisemmizni – márpedig a most szülöttekre is hatalmas adósságterhet rakni egyenlő a kisemmizésükkel. Az egyház nem foglalkozik napi politikával, de a közéletet fontosnak tartja. Az egyház nem választható el a társadalomtól, hiszen abban él, abban alkot közösséget. Az evangélium értékrendje e világra is vonatkozik, éppen az olyan égető, erkölcsi kérdésekben, mint az abortusz, az eutanázia, a házasság felbonthatatlansága vagy a drog. Érsek Úr az eutanáziával kapcsolatban leszögezte, miszerint az aktív eutanáziával a náci Németországra emlékeztető helyzet alakulhatna ki, mert orvosok dönthetnének arról, ki életképes, és az életellenes cselekmények legdurvább esetei is előfordulhatnának. Hozzátette: az élet szent, annak ura Isten, s az élet szentségét védeni kell.
Kommunikációs feladatai érdekében lépést tart a korral – például érsek Úr állította össze a Biblia évében azt az Újszövetségre vonatkozó 100 kérdést, amit az Internetre feltettek, és bármely hittantanár segítségére lehet.
Az 1980 óta működő Bethlen Gábor Alapítvány – a hazai és a külhoni magyarok áldozatkészsége, munkája révén – anyagi, szellemi és lelki támogatásával, díjaival úttörő szerepet vállalt és vállal a nemzeti összetartozás szolgálatában, a Közép-európai szellemi együttműködésben, a mai határokon túl élő magyarság hazai megismertetésében, kiváló képviselőinek elismerésében, a magyar-magyar kapcsolatok ápolásában, a rendszerváltásban, s reményeink szerint nemzetünk jövőjének alakításában is. A Bethlen Alapítvány díjainak megítélése folyamatában a Kárpát medencei magyarság érdekében végezett munkát hangsúlyosan figyelembeveszi. Bábel Balázs érsek rendszeresen látogatja a váradi egyházmegyét, és 2009 pünkösdjén az a megtiszteltetés éri, hogy vállalja a csiksomlyói szentmise celebrálását is. Nemrég meghívására felvidéki magyar papok látogatottak Kalocsára. A lelkipásztorok megtekintették a könyvtárat, a Bibliakiállítást, a főegyházmegyei kincstárat, valamint az érseki palotát. A csoport tagjai főképp azok a lelkiatyák voltak, akik az Ipolynyéken rendezett II. Magyar Katolikus Nap előkészítésén fáradoztak, melynek vendége Bábel Balázs érsek volt.
Dr.Bábel Balázs érseket szoros szálak kötik mind a képzőművészetekhez, mind az irodalomhoz. A püspöki karban az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanács elnöke. Készséggel fáradozik tárlatok megszervezésén – például legutóbb nyáron a „Szent Pál a képzőművészetben” című kamarakiállítást nyitotta meg. Festmények, rézkarcok, ereklyetartók, plakettek, faszobrok szerepeltek a tárlaton, mind-mind Szent Pált ábrázolták. Érsek Úr Szobrokat avat és szentel fel - ez év októberében a lakiteleki Népfőiskola Keresztény Panteonjában kerül sor Prohászka Ottokár püspök bronzszobrának felavatására. A szoboravatás ismét felelevenítette azokat a politikai körülményeket, amelyekkel már Prohászka Ottokár püspök is szembekerült. Ezzel az anarchista liberalizmussal küzdött az akkori és küzd a mai magyar társadalom is. Ennek előfutára volt 1918-ban Károlyi Mihály szomorú következményekkel járó országlása, majd a Tanácsköztársaság vérgőzös rémuralma. Ennek az anarchista liberalizmusnak a jegyében diszkriminálják ma az egyházi iskolákat, és akadályozzák az erkölcstan tanítását. Dr. Bábel Balázs érsek meggyőződése, hogy az alapvető erkölcsi alapelveket már fiatalon el kell sajátítani. Ma eljutottunk odáig, hogy eszmék nélkül él a társadalom, kihunytak a nagy ideológiák: nem maradt más, csak a fogyasztás, a fiziológiai örömök, amik – napjainkban ez egyértelműen látszik – csődbe viszik a világot. Nem lehet a társadalmat jobbá tenni, ha nincs egy kötelező, az államhatalom által is támogatott erkölcsi javítási szándék.
Érsek Úr kulturális és művelődési tevékenysége kiterjedt az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének létrehozására és működtetésére. Ez az Egyesülés a rendszerváltás utáni években igen fontos tett volt, mert életre keltette az egykor fényes, aztán szinte megsemmisült vagy eltékozolt, de még a romjaiban, maradványaiban is gazdag, egyházi gyűjteményeket, s megteremtette az egyházi könyvtárak érdekképviseletét. A következő évek feladata az állam és a szakma részéről, hogy az egyházi könyvtárak és gyűjtemények ismét elfoglalhassák méltó és megfelelő helyüket a nemzeti kulturális életben.
Érsek Úr szorosan kötődik az irodalomhoz és a költészethez. Kitünően elemezte József Attila istenes verseit, amelyeket méltatlanul mellőzött s költőt beskatulyázni kívánó szocialista irodalomtörténet. Bizony, sokan nem tudják, hogy József Attila a Csöndes estéli zsoltárban egyszerű szavakkal vallja be: „Ó, Uram, nem bírom rímbe kovácsolni dicsőségedet.” A bensőséges elmélyülés és szolid könyörgésében ő az csak azt kéri az Úrtól: „Ajándékozd meg csekélyke magammal engem!” A költő szerint az élet célja, valahogy megközelíteni az Istent, aki maga a végtelenség. „Óh boldog az, akinek van Istene.” – mondja. József Attilával való kapcsolata még érsek Úr gyermekkorában kezdődött, mert nagyon sokszor hallotta híres Altató című versének refrénjét: „aludj el szépen, kis Balázs.” Később, mint káplán megismerkedett Ottó Ferenc zeneszerzővel, aki a szegedi egyetemen évfolyamtársa volt József Attilának Tőle tudja, hogy József Attila egyetemi jegyzetének borítójára ezt a mondatot írta: „Az Isten mindig mosolyog.” Bábel Balázs is mosolygós alkat, vallja, hogy „Nekünk hívő embereknek, óriási ajándékunk, hogy nem vagyunk mindig boldogok, de sosem vagyunk boldogtalanok. Kopp Mária egy kutatás eredményére hivatkozva megjegyezte: a vallásos emberek derűsebbek, kiegyensúlyozottabbak és tíz évvel tovább élnek embertársaiknál. „ Nos, ez a derű és finom humor átlengi érsek Úr szentbeszédeit. Csak a tehetetlen lélek dühöng és gyűlöl – de ők, az Isten országának földi megvalósulásáért küzdők nem tehetetlenek, azaz soha nem is gyűlölnek senkit. Hiszen ha Isten velünk – ugyan ki lehet ellenünk?
Érsek úr irodalmi ismereteinek az elismeréseként is az ő beszédével kezdődött meg a pécsi bazilikában az a szentmise a múlt hónapban, amikor Janus Pannonius költőt és egyben volt pécsi püspököt újratemették.
Meg kell említeni, hogy érsek úr mondott szentbeszédet 2007. január 14-én Nagy Gáspár költőért bemutatott engesztelő szentmisén a budapesti Egyetemi templomban. Nagy Gáspár költő civil munkássága – mint alapítványi titkár - több évtizeden át szorosan kötődött a Bethlen Alapítványhoz.
Dr.Bábel Balázs érsek egyik szívügye az oktatás. Korábban dolgozott a váci Borromeo Szent Károly Papnevelő Intézet rektoraként és az Egri Hittudományi Főiskola levelező tagozatának igazgatójaként. A kisiskolák védelmében felszólalt az \"Élőlánc a kisiskolákért\" című konferencián az Országgyűlés Főrendiházi termében 2008. februárjában. Roppant fontos- hangsúlyozta, - hogy megőrizzük a kisiskolákat, és élőláncot alkossunk értük, mert ha visszatekintünk magyar történelmünkbe, láthatjuk, hogy legnagyobbjaink sok esetben egy osztatlan kisiskolából kerültek ki; de volt egy karizmatikus tanítójuk, aki csoda dolgokat tett velük, talentumaikat felismerte, életével, jó példájával, biztatásával elindította őket a kamatoztatás útján a köz érdekében.
Véleménye szerint a jó iskola nem csak ismereteket ad át, hanem nevel is. A nevelésnek nagy fontossága van, mert önmagában a tudás – érsek Úr szerint - nagyon kevés ahhoz, hogy jobbá legyen a világ. Az atombombát is tudósok találták ki, és a koncentrációs táborok létrehozói között diplomás mérnökök is voltak. A számítógépek vírusait jól képzett szakemberek szabadítják ránk. Ha meg is szerezzük a tudást – annak már korábban el kell dőlnie, hogy mivégre, milyen célból kívánjuk tudásunkat hasznosítani. Egykori híres oktatásrendszerünk mára nem tudja megtanítani az általános iskola ideje alatt írni, olvasni és az alapműveletekre a diákok jórészét, erkölcsi nevelés hiányában a pedagógus pálya életveszélyes foglalkozássá lett. A leszakadó falvakban munkahelyek hiányában italba menekülnek az emberek. Az értelmiség jórésze hallgat, vagy kollaborál. Egy mondattal összefoglalva: a társadalom fizikai és mentális állapota egyre betegebb.
Van kiút a mai erkölcsi, társadalmi és gazdasági válságból- bíztat minket a maga derűjével érsek Úr. Csupán össze kell fognunk, gyakorolnunk kell a keresztény szolidaritást. Egy ember keveset tud tenni. De ha só és kovász módjára működnek az egyházközségek, akkor a környezetükben több dolog változhat meg pozitívan.
Mi az a többlet, amit az egyházi iskolák adni tudnak a tanulóknak? Oktatunk és nevelni szeretnénk, és elvetjük a semleges iskola csak informálni akaró célkitűzését. Egyébként teljesen lehetetlen – vallja - a világnézetileg semleges iskola. Sajnos, hátráltatja a fejlődést, hogy az állam diszkriminálja az itt tanulókat, kevesebbet kapnak a kiegészítő támogatásból a nálunk nevelkedő gyermekek, mint az állami intézményekben tanuló társaik. A tanítók munkájának az elismerése érdekében érsek Úr megalapította a Kunszt József-díjat. Ő
olyan kalocsai érsek volt, aki sokat áldozott a tanításra a XIX. század közepén. Ezt a díjat bizonyos szempontok alapján egyházmegyei, szerzetesi és önkormányzati iskolai tanár kaphatja.
Most dr. Bábel Balázs kalocsai érsek kap díjat, Márton Áron emlékérmet.
Isten éltesse – közöttünk – sokáig!
Elhangzott Budapesten 2008. december 5-én, a Bethlen Gábor Alapítvány ünnepségén.
