Az egyház felveszi a kesztyűt a kultúrharccal szemben
Képgaléria
Mi lehet az egyház és a jobboldali, konzervatív politika válasza a neoliberális, vallásellenes kihívásokra – ez a témakör uralta szerda este a Nemzeti Fórum Kölcsey Körének konferenciáját. Előadást tartott Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Balog Zoltán református lelkész, országgyűlési képviselő és Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke.
\"Kezdettől fogva a keresztény magyarokkal a keresztény Magyarországért dolgoztunk\" - kezdte felszólalását Lezsák Sándor. A Nemzeti Fórum elnöke szerint a keresztény Magyarország eszméjének és megvalósításának jelenleg sok minden ellentmond. Kiemelte a drámai népességcsökkenést, a gazdasági, erkölcsi válságot, a közbiztonság szörnyű helyzetét és a magyarságot érintő etnikai tisztogatást. Elmondta, hogy létezik egy olyan erőtér, amely erőszakosan megkérdőjelezi törekvéseiket. Ez a diktatúra éveiből ered. A kommunizmus erkölcsi pusztítását egy pápai példával támasztotta alá. \"Istenért, hazáért, tudományért\" - ez a Jókai Mór-idézet állt a református kollégiumon, amíg 1949 elején - a fél város szeme láttára - be nem vakolták. Óriási volt a felháborodás. \"Mindenki érezte, hogy vége egy korszaknak\" - mondta. Aztán 1991-ben, a rendszerváltás után kezdték kibontani a vakolatból a feliratot. \"Ezt viszont már nem vette észre senki\" - mondta.Bábel Balázs is kemény szavakat használt. \"Kultúrharc folyik ellenünk, a támadások össztüzébe kerültünk, ha ki merjünk mondani a véleményünket, rögtön ránk támad egy médiaszolgahad\" - mondta a kalocsa-kecskeméti érsek. Hozzátette: ő nem fél ettől, felveszi a küzdelmet, és igenis van reménye a kereszténységnek. Sólyom László köztársasági elnök a határon túli püspököknek, a magyarországi egyházvezetőknek azt mondta: nehéz idők jönnek, tartsák a nemzetben a lelket. \"Miért nem a pártoktól kérte ezt? Mert bennünk látja a reményt\" - mondta Bábel Balázs. Ezt a reményt szociológiai kutatások is alátámasztják, az embereket a vallásgyakorlás pszichoszomatikusan is befolyásolja, tovább élnek.
\"Holott az üdvösségre várnak\" - mondta tréfásan. Úgy folytatta, hogy a posztmodern kornak nincs eszmeisége, csak testisége. \"A szenvedélyeket élje ki az ember, már a gyermekkor kezdetétől, lehetőleg homoszexuális formában\" - összegezte a korszellemet. Mindezekkel szemben az egyház az evangéliumi gyökerekhez való visszatérést ajánlja. \"Információ helyett transzformáció\" - mondta az érsek. Magyarázata szerint ugyanis az az információs áradat, amelyben részünk van, követhetetlen, zavaró. \"Nem a sok tudás a fontos, hanem a dolgok belülről való ízlelgetése\" - idézte Loyolai Szent Ignácot Bábel Balázs. Az információk inkább járjanak át, váljanak meggyőződésünkké.
\"Mindazok, akik hisznek Istenben mint az igazság, a szépség, a jóság forrásában, és mindazok, akik ezeket az egyetemes értékeket más forrásból vezetik le, a következő alkotmányt adják saját maguknak\" - idézte a lengyel alaptörvény első mondatát Balog Zoltán református lelkész, a parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának fideszes elnöke. A lengyel szellemiséget állította követendőnek hazánk és az Európai Unió elé a politikus. Az EU alaptörvény-tervezetéből ugyanis kimaradt az Európa keresztény gyökereire való hivatkozás. Magyarországra és a jobboldalra rátérve arról beszélt: nem szabad elfelejteni, hogy a keresztény értékek - az ellenfél viselkedése miatti - félretételével lehetne vezetni az országot. \"A választásokat megnyerhetjük így, de minek?\" - tette fel a kérdést Balog Zoltán.
