Kecskemét jó demográfiai mutatókkal rendelkezik
Közel 1 millió férfi halt bele Kelet-Európában a privatizációba – jelent meg az Origó hírportálon. A vizsgálat az 1989 és 2002 közötti halálozási ráták alapján készült egy angol kutatócsoport által. A tanulmány a posztkommunista államok munkaképes korú férfilakosságát tanulmányozta. A privatizáció előrehaladását és a munkanélküliség, valamint a halálozások növekedését állította párhuzamba.
Nos, örülünk, hogy majd két évtizeddel a rendszerváltozásaink után az angolok rádöbbentek arra, amit mi már legalább 10 éve tudunk. Hazánkban az elmúlt évtized közepén sok vállalat megszűnt, így a dolgozók munkanélküliekké váltak. A nehéz anyagi körülmények egy sor negatív demográfiai változást indítottak be: emelkedett az öngyilkosságok és a válások száma, tovább fokozódott az alkoholizmus, ami szintén hozzájárult az életminőség romlásához és az élettartam rövidüléséhez, valamint évről évre jóval kevesebb gyerek született, és közülük is kevesebben élték meg a 12 hónapos kort, mint azelőtt.
Ami a jelenlegi magyar halálozási rátákat illeti, középmezőnynek számítunk Kelet-Közép-Európában a 12,99/1000 fős mutatónkkal. A férfiak születéskor várható élettartama a legalacsonyabb a régióban. Országszomszédaink közül is csak Ukrajnában számíthatnak rövidebb életre a férfiak. Nálunk egyébként a 38-45 év közötti férfiak és a 60 éven felüliek mindkét nembeli képviselői hajlamosak a leginkább az öngyilkosságra. A társadalmilag-gazdaságilag hazánkhoz talán egyik leginkább hasonlító Csehországban 10,69 a halálozási ráta és a férfiak átlagosan több, mint 4 évvel hosszabb életre számíthatnak, az öngyilkossági ráta alig több,mint fele a hazainak. Érdekes megemlíteni, hogy Csehországban másképpen folyt a privatizáció és bár gazdasági hatásai vitatottak, tény, hogy a munkanélküliség a 90-es évek közepén is 5% alatt maradt.
Városunk, Kecskemét Magyarországon belül a kedvezőbb települések közé tartozik a demográfiai adatok tekintetében. Bács-Kiskun megye „fehér foltja” vagyunk azzal, hogy itt nem jellemző olyan mértékben sem az öngyilkosság, sem az alkoholizmus, mint a megye szinte összes többi kistelepülésén, ugyanis statisztikailag Bács-Kiskunban a második legmagasabb az életüket saját kezük által kioltók aránya. Kecskeméten kisebb a különbség a születések és a halálozások száma között, mint a legtöbb megyeszékhelyen (mindenhol többen halnak meg, mint amennyien születnek), a vándorlási különbözet pedig pozitív, ami azt jelenti, hogy jóval többen költöznek ide, mint akik elhagyják a várost. Olyannyira, hogy az állandó lakosok száma évről évre növekszik, ami az elmúlt években sehol máshol nem volt jellemző a 100 ezernél több lelket számláló magyar városokban. A település lakosságának korszerkezete is fiatalos, ami szaknyelven annyit tesz, hogy az átlaghoz képest több a munkaképes és a gyermekkorú lakos, arányaiban kevesebb a nyugdíjasok száma. Kecskemét inkább a csehországihoz hasonló demográfiai mutatókkal rendelkezik, lakosai jobb életminőséggel rendelkeznek. Úgy látszik a Hírös város sikeresen váltott és megtalálta helyét a rendszerváltozás utáni új világban.