Sólyom: A cigányságnak be kell illeszkednie
Képgaléria
Gyalázatos bűnnek nevezte a tatárszentgyörgyihez hasonló támadásokat a köztársasági elnök, de a kiváltó okokról nyilatkozni szerinte felelőtlenség, amíg csak feltételezések vannak. A többségnek többet kellene tudnia a cigányságról, és nagyobb együttérzést tanúsítania, a beilleszkedést pedig a kisebbségnek is akarnia kell, mondta Sólyom László.
\"A cigányság beilleszkedése az ország jövőjének egyik legfontosabb kérdése\" - mondta Sólyom László köztársasági elnök a Népszabadságnak adott interjújában.
Önkritikára volna szükség
Az államfő szerint a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság alapvető kérdése, hogy az ország felhasználja-e az önkritikus elemzésre, mivel \"az eddig járt út nem folytatható\". Erre a cigányság ügyében is szükség lenne, és azt is látni kell, hogy a cigányság és a többségi társadalom viszonya nemcsak Magyarországon, hanem Csehországtól a Balkánig a jövő stratégiai problémája.
Sólyom László szerint tény, hogy a cigányok zöme a rendszerváltás vesztese lett. \"Kérdés, hogy ráadásul a válság vesztese is lesz-e azzal, hogy rájuk hárul annak minden súlyos társadalmi feszültsége\" - tette hozzá. Az államfő úgy fogalmazott, hogy az ellentéteket orvosolni kell, szítani nem szabad. Pozitívumként említette viszont, hogy a \"nyelvpolitikai harc talán véget ért\". Ha a politikai korrektséget rosszul használjuk, azzal annak a lehetőségét zárjuk el, hogy a tényekről nyíltan beszélhessünk, fejtette ki.
Polgárháborúról beszélni felelőtlenség
Arra a kérdésre, hogyan viszonyuljanak az emberek a cigányokat sújtó, másfél éve tartó bűncselekmény-sorozathoz, a köztársasági elnök azt mondta: \"mindenek előtt bele kellene gondolnunk magának a történteknek a rettenetébe. Abba, hogy megismétlődik, hogy szerencsétlenekre rágyújtják a házat, és amikor menekülnének, lelövik őket. Ilyen még nem volt Magyarországon, ez olyan gyalázatos bűn, amelynek a súlyát föl kéne fogni\".
Szerinte ha mindenki felfogta az események súlyát, akkor a megszólalók felelősségérzetében is reménykedni lehet. \"Akkor talán nem is kellene óva inteni (...), hogy bárki ezeket a tragédiákat fölhasználva próbálja a maga politikai pecsenyéjét sütögetni\" - fogalmazott. Szerinte végtelenül káros és felelőtlen magatartás rasszizmusról vagy uzsorások megfélemlító akciójáról nyilatkozni mindaddig, amíg a támadások valódi okát nem tudni. A felelőtlenség pedig odáig fajult, hogy egyesek polgárháborút vízionálnak.
Ugyanakkor elmondta: meggyőződött arról, valóban hatalmas erőkkel dolgozik a rendőrség, hogy ezeknek az ügyeknek a végére járjon.
Nem ismerjük a cigányokat
\"A tényeket hiányolom a cigánysággal kapcsolatos diskurzusból, és maguknak a cigányoknak a megismerését\" - folytatta. - Szükség volna arra, hogy a többségi társadalom legalább néhány alapvető tényt tudjon a cigány társadalom nyelvi, kulturális, gazdasági tagolódásáról, sokféleségérő. Tudás nélkül valóban sztereotípiák és előítéletek maradnak\". Ehhez Romano Rácz Sándor Cigány sor című könyvét ajánlotta mindenkinek.
Az integrációval kapcsolatban a köztársasági elnök a többségnek azt javasolta, hogy próbálja elképzelni, milyen lehet kisebbségi helyzetben élni. \"Talán fölébresztheti az empátiát, ha arra a több mint három millió magyarra gondolunk, akik kisebbségben élnek a szomszéd államokban, és főleg arra, mit jelentett ez az elnyomás és diszkrimináció éveiben\" - mondta, és hangsúlyozta, hogy az integráció nem jelenthet beolvasztást.
Megjegyezte azt is, hogy a kisebbségnek akarnia kell az integrációt: \"el kell fogadnia és követnie az ország jogi és erkölcsi normáit, jogokat és kötelességeket egyaránt. A cigányság története úgy alakult, hogy az integráció egyben a mondern társadalomba való belépésük\".
A kisebbségnek is akarnia kell
\"A kulcsszó a felszabadult kölcsönösség\" - hangsúlyozta az államfő, aki felhívta arra is a figyelmet, hogy amikor a jelenlegi feszült helyzetben, a cigányokat sújtó bűntettsorozat legutóbbi, tatárszentgyörgyi esete után Kállai Ernő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa elment az Országgyűlésbe, de az ott elmondott fontos beszédét körülbelül huszonöt képviselő hallgatta csak.
A gyűlöletbeszéd-törvény szigorítása felesleges
Az államfő nem értett egyet azzal, hogy a szólásszabadság a terjedő erőszakosság megfékezését gátolná. \"A szólásszabadságnak jelentős és pontos korlátai vannak a magyar jogban, éppen annak a megakadályozására, hogy az ezzel való visszaélés erőszakra vezessen\" - mondta. \"Miért nem született egyetlen elmarasztaló ítélet sem az elmúlt tíz évben?\" - tette fel aztán a kérdést.
A szegregációval összefüggésben kiemelte, megkerülhetetlen az oktatás kérdése: pénz, jó tanár és jó program kell. Szerinte a magyar iskolarendszer azok között van, amelyek a legkevésbé képesek kiegyensúlyozni az otthonról hozott hátrányokat.
