Zombor: a Consol Trade Kft. Kereskedelmi szolgáltató centrumot építene a Rudolf laktanyában
- A volt szovjet laktanyát a rendszerváltáskor a megye és a város kapta meg, és létrehozták a Közép-Európai Nemzetközi Alapítványt. A cél az volt, hogy a Közép- Európai Nemzetközi Egyetem ide kerüljön Kecskemétre. Az alapítvány kuratóriumának az első tiszteletbeli elnöke Göncz Árpád volt, és az alapítvány döntően a Soros Alapítvány környezetében mozgott.
- kezdte a várva várt vallomását a Rudolf-laktanya ügyében dr. Zombor Gábor, a kuratórium elnöke, Kecskemét polgármestere.
- A kilencvenes évek közepén, amikor kiderült, hogy ez az egyetem Budapesten és Prágában jön létre, az alap cél aktualitását vesztette. Az alapítvány ez után folyamatosan próbált lehetőséget keresni az eredeti célhoz hasonlóan, hogy egyetemi képzés indulhasson a területen.
Korábban a kuratóriumnak többek között Szekeres István és Dr Nagy Zoltán voltak elnökei. Utóbbi lemondása után, engem a megyei közgyűlés elnöke Dr Balogh László és Dr. Szécsi Gábor polgármester kért fel erre a pozícióra, még kórházigazgató koromban. Amikor megválasztottak polgármesternek, már jó ideje a kuratórium az elnöke voltam.
A polgármester csak alelnök lehet(ne)
Igaz, hogy az alapítvány alapszabályában benne van, hogy a kecskeméti polgármester nem lehet elnöke a kuratóriumnak?
Az alapító okirat azt mondja ki, hogy a mindenkori polgármester a kuratórium alelnöke. Polgármesterré választásom után az alapítvány jogásza egyeztetett ebben az ügyben és nem tartotta aggályosnak a helyzetet. Egyébiránt a legutóbbi alapító okirat változásait a bíróság észrevétel nélkül jegyezte be. A hatályos jogszabályok nem egyértelműek, ebben az ügyben is várjuk a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség állásfoglalását. Számomra nem presztízs kérdés egyébként, hogy én vagyok –e az elnöke a kuratóriumnak.
Általánosságban elmondható, hogy az alapítvány fennállása során a kuratóriumok próbálták azt az alapelvet követni, hogy ez az ingatlan ne kerüljön ki a város felügyelete alól, ne legyen ingatlanspekuláció áldozata, hanem maradjon meg. Így végtére is folyamatosan őrizték ezt az ingatlant, miközben kisebb–nagyobb eredménnyel kecsegtető próbálkozások voltak az alapcél megvalósítása érdekében.
Nagyon sokáig az volt a cél, hogy a főiskolának egyetemmé való fejlesztéséhez legyen egy bázis ez az ingatlan. A felsőoktatási törvény változása miatt pont az ellenkező irányba mentek a folyamatok. (Ma is vannak olyan tárgyalások, amik azt a lehetőséget keresik, hogy a főiskola egyetemi szintre emelkedjen.)
Húsz eredménytelen év
Az alapítvány 2006-ban megkereste a Kecskeméti Főiskolát, és felajánlotta az ingatlanokat főiskolai célú hasznosításra. A Főiskola azonban fejlesztéseit saját telephelyein illetve a Homokbányában tervezte, így nem kívánt élni a lehetősséggel.
Ez után a realitás az alapítvány számára az lett, az egyetemi cél csak akkor tud itt megvalósulni, ha egy működő egyetemnek egy karát, egy képzését, telephelyét ebbe a közegbe sikerül behozni. Ennek a feltétele, hogy az épületek felújításra kerüljenek. Ma egyetlenegy egyetem sem jön úgy Kecskemétre, de gondolom máshová sem, hogy tessék itt van az ingatlan, újítsa fel és használja, hanem először nekünk kell a megfelelő infrastruktúrát kialakítani. Ha ezek a feltételek megvannak, akkor lehet komolyabb tárgyalásokat folytatni egyetemekkel. Ma látjuk, hogy milyen állapotban vannak az épületek, így esély sincs ide vonzani egyetemi képzést.
Amikor elnöke lettem a kuratóriumnak, akkor az akkori önkormányzat által is támogatott, ún. Ferenczy akadémia létrehozása volt folyamatban, ami azt a célt tűzte ki, hogy magán főiskola, vagy magán egyetem jöjjön létre a területen. Ez egy aránylag veszélyes történet volt, hiszen az alapítvány alapító okirata szerint, ha három éven keresztül folyamatosan működik az egyetem az ingatlanban, akkor az alapítvány automatikusan megszűnik és az egész ingatlan tulajdonjoga az itt működő egyetemé lesz. Ebből következően, ha ez a magán egyetem létrejött volna, akkor a város elveszthette volna az egész Rudolf-laktanyát. Ezért a kuratórium nagyon odafigyelt, hogy mi történik. Időközben az-az alapítvány, ami a Ferenczy- intézetetet létrehozta és működtette volna, gyakorlatilag feladta ezt a törekvését, nem sikerült beindítani a képzéseket, nem sikerült akkreditálni mint felsőfokú képzőhelyet. Ezek után a KENE alapítvány is ki tudott lépni ebből a nem túl szerencsés megállapodásból.
Ez után a kuratórium, azt a döntést hozta, hogy ismételten kérjük fel a Főiskolát, vizsgálja meg, hogy lennének-e elképzelései ezzel a területtel. Erre fél évet beszéltünk meg, ez idő alatt a főiskola eldönthette, hogy kollégiumépítés, oktatói kapacitásbővítés itt valósul-e meg, de ők inkább a Homokbányában kezdték meg a fejlesztéseket. Tulajdonképpen a főiskola azt válaszolta, hogy nincs szüksége erre a területre.
Ezek után egyértelművé vált, hogy megoldást kell találnia a kuratóriumnak arra, miként tud az alapítvány pénzhez jutni az épületek felújításához, mert az egyetemek, amíg nincs megfelelő infrastruktúra szóba sem álltak velünk.
Így megnéztük, hogy melyek azok az épületek, amelyek oktatási szempontjából fontosak és melyek azok amelyek nem. Egy olyan tervet készítettünk, ami funkció szerint megfelezi a területet. A tiszti és legénységi épületeket jelöltük ki oktatási feladatra, az ingatlan másik felét pedig kijelöltük bérbeadásra.
A bérbeadásból a sóhívítalt/kuratóriumot tartják el
Hogy települhetett oda a Mc’ Donalds és újabban az a burkolóház?
Az alapítvány létrehozásakor az alapítók úgy döntöttek, hogy a laktanya területét funkcionálisan megosztják a következő módon: A műemlék épületeket és környezetét az alap cél, egyetem létrehozására, két kb. negyven méter szélességű területet – az Izsáki út illetve a Széktói stadion felőli részeken – ún. kereskedelmi övezetet pedig bérbeadás céljára különít el. Ezen területek bérbeadásából származó bevételek voltak hivatottak az alapítvány működési kiadásait fedezni. Ezeket a területeket az alapítvány hosszú távra adta bérbe. Az ingatlan továbbra is az alapítvány tulajdonában maradt, a felépítményekre pedig a bérleti jogviszony lejárta után elővásárlási joggal rendelkezik.
A kuratórium ugyanezt az eljárást gondolja megoldásként a laktanya nem oktatási célú részének hasznosítására és az ebből származó bérleti díjból kezdené el az oktatási célú épületek felújítását .
Nem a kútba, előbb a kávájára – utána belelökni
Az alapítvány a kezelésében lévő ingatlant nem idegenítheti el, csak bérbe adhatja. Ennek megfelelően kerestünk befektetőt, aki az alapítvány által megszabott szigorú feltételek mellett lát fantáziát a laktanya hasznosításában. Egy kecskeméti cég – Consol Trade Kft. – jelentkezett az alapítványnál, bemutatta elképzeléseit, melyek szerint egy, a műemléki jelleget megőrző kereskedelmi, szolgáltató centrumot építene a bérbe veendő területen. Az alapítvány részére ez a bérbeadás milliárdos nagyságrendű bevételt jelentene, mely reális alapot ad az oktatási célú épületek felújítására. Az előzetes terveket véleményezte az Országos Tervtanács is és megvalósíthatónak tartotta a koncepciót. Az alapítvány pedig állásfoglalást kért az APEH-től, hogy az esetleges bérbeadás biztosan szabályos legyen. A tárgyalások, egyeztetések folyamosak, még semmilyen megállapodást nem kötöttünk.
Ha a terület felén egy pláza épül autóparkolóval, teherautó forgalommal, lehet még a megmaradt területen értelmes oktatási tevékenységet folytatni majd?
Természetesen a kuratórium igyekszik a legnagyobb körültekintéssel eljárni, így a terveket is folyamatosan véleményezni fogja, kiemelten az oktatási tevékenység zavartalan folytatása érdekében. Jelen információink szerint nem lesz probléma, hiszen a Moholy- Nagy Művészeti Egyetem, úgy döntött kecskeméti képzéseinek elindításáról, hogy ismerte a feltételeket és nem támasztott kifogást.
További kontrollt jelent az is, hogy a közgyűlésnek külön eljárásban kell majd döntenie arról, hogy egyáltalán engedélyezi-e ezen a területen a kereskedelmi tevékenységet.
Mire irányul az ügyészség vizsgálata?
Az ügyészség a törvényes felügyelete minden alapítványnak, minden alapítványt vizsgálni szoktak, ez egy természetes folyamat. Vizsgálja meghatározott szempontok szerint az alapítvány működését, az alapító okiratban meghatározott célok teljesülését.
Mikorra várható ebben, valami kézzelfogható döntés?
A befektetővel folyamatosan tárgyalunk. Megérkezett a APEH állásfoglalás, hogyan kell szabályosan eljárnunk. Megkötöttük a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel a megállapodást, amelynek értelmében, ha fel tudjuk újítani megfelelő módon a központi tiszti épületet, akkor elindítják a képzéseket. Egyébként most lehetőség nyílik egy közös pályázat beadására az egyetemmel ún. inkubátorház kialakítására a laktanya területén.
A kuratórium úgy döntött, hogy a döntések meghozatalával megvárjuk a törvényességi vizsgálatot mindenféleképpen, hiszen a hasznosítási elképzeléseinkkel kapcsolatos dokumentumokat is az ügyészséghez eljuttattuk. Amennyiben ezzel kapcsolatban lesz észrevétele az ügyészségnek, figyelembe fogjuk venni.
A legfontosabb tennivalónk most annak a pályázatnak a beadása és elnyerése, mely a terület környezet mentesítésére vonatkozik, hiszen elődeink ezt a meglévő problémát nem kezelték. Bárminemű építkezés a laktanyában csak a szovjetek okozta környezetszennyezés elhárítása után kezdődhet.
Rendben, de a sok várakozásban nem dőlnek össze az épületek?
Igen fenn áll a veszélye, hogy ha rövidesen nem, kezdődik meg a felújítás, akkor az épületek olyan súlyosan károsodnak, hogy nem kell majd hasznosításban gondolkodni.. Többek között ezért is gondolta azt a kuratórium, hogy még kompromisszumok árán is, de megpróbálja hasznosítani a területet, úgy hogy az alapítványé és közvetetten a városé maradjon az ingatlan tulajdon joga. Mivel viszont én vagyok a kuratórium elnöke, ha ezt az ügyet támadják, akkor nem biztos , hogy az alapítvánnyal, vagy annak tevékénységével van gond , hanem egy kis fogás a polgármesteren. Ez pedig már politika, amelytől az alapítvány kuratóriuma igyekszik távol tartani magát.
(A cikket a Hirösindex jóváhagyásával közöljük. Az alcímeket a szöveg alapján mi adtuk.)
