Koszorúzás a Szilády emléktáblánál
Képgaléria
Március 15-én, a szabad sajtót ünnepelve emlékeztünk Szilády Károlyra, az első kecskeméti nyomdászra és nyomdatulajdonosra a Porta Egyesület szervezésében. Beszédet mondott Koloh Elek, az Alföldi Civil Napló főszerkesztője, majd meghallgathattuk Vörösmarty Mihály: Szabadsajtó című versét is. A megemlékezés végén az emléktáblánál egy koszorú elhelyezésével tisztelegtünk Szilády Károly emléke előtt.
Szilády Károly Szalkszentmártonban született 1795. február 5-én. Szülei református lelkésznek szánták, ám nagyothallása miatt nem folytathatta a családi hagyományt.
A nyomdász mesterséget Bécsben tanulta ki, majd Pesten, illetve a debreceni városi nyomdában dolgozott. 1840-ben királyi engedéllyel Kecskeméten alapított nyomdát, ahova a gépeket Prágából és Bécsből hozatta. Az alapítás jelentős esemény volt a város történetében, amely − mint arra 2001-ben megjelent tanulmánykötetében Heltai Nándor rámutat − magával hozta a szellemi élet megélénkülését, egyszersmind pedig rangot adott a településnek.
Szilády kapcsolatban állt az MTA-val, több fontos tudományos munka kiadása fűződik a nevéhez. A nyomda kiadványait széles körben elismerték a kortársak − Toldy Ferenc, a korszak tekintélyes irodalomkritikusa többször méltatta tankönyveit. Ugyancsak a nyomdász nevéhez fűződik a Kecskeméti Lapok című hetilap nyomtatása − akárcsak a legnevesebb költők (Kazinczy Ferenc, Tompa Mihály, Arany János) műveinek díszes és igényes kiadása.
A nyomdász- és kiadói munkát hivatásának tekintő Szilády megpróbálkozott a szakmájához kapcsolódó kifejezések magyarításával is, Könyvnyomdászati Műszótárt szerkesztett.
Munkáját szenvedéllyel szerető, tudását folyamatosan gyarapító, pontos, kitartó, kálvinista hitéhez szívből ragaszkodó ember volt − jellemzi Helta Nándor a nyomdászt, aki 1876. május 26-án hunyt el.
