Kirándulással ünnepelte a Porta a víz világnapját
A Föld felszínének mintegy 70 százalékát víz borítja, tengerek és óceánok formájában, az összes vízkészletből csupán 2 százalékot tesznek ki az édesvizek. Ennek legnagyobb része (az összes édesvízkészlet 77 százaléka) a sarki jégtakarók és gleccserek jegébe fagyva, illetve felszín alatti rétegvíz és mélységi víz (az összes édesvízkészlet 21 százaléka) formájában van jelen. A folyóvizek, az édesvízi tavak, a talajvíz, illetve a légkörben található vízpára alkotja a fennmaradó részt.
Világszerte, de különösen a harmadik világban óriási probléma a vizek szennyezése, a természetes élőhelyek átalakítása és a túlhalászat. Ezért is döntött úgy az ENSZ XLVII. Közgyűlése, hogy március 22-ét a víz világnapjává nyilvánítja. Az 1994 óta világszerte megrendezésre kerülő világnap immár 13 esztendős hagyományokra tekint vissza.
A Porta Egyesület is évek óta kirándulásokkal, előadásokkal, szakmai konferenciákkal ünnepli meg ezt a napot, és hívja fel a figyelmet a víz életünk fontos elemére.
Bár itt a Kárpát medencében kevésbé érezzük az édesvízi készletek világméretű apadását , a figyelem a megmarad készletek megmentéséről és védelméről kell, hogy szóljon.
Kirándulásunk célterülete a Duna érsekcsanádi részére irányult, ahol kiváló és elhivatott szakember várta a kirándulókat. Egyből hajóra szállva Felső Barnabás a Duna-Dráva Nemzeti Park természetőre mutatta be számunkra a legnagyobb folyónk sükösdi szakaszát. Beszédében utalt őseink áldásos munkájára, hogy miként óvták, védték életük alapelemét, hogyan segítette a víz mindennapi életüket, ami számukra megélhetésük alapját jelentette. Kikötve a parton, ahol ismét szilárd talajt éreztünk a talpunk alatt, egy általa készített kisfilmen keresztül tekinthettünk be a Gemenc erdejének, vizes ártereinek varázslatos életébe. Majd Érsekcsanád polgármestere köszöntött bennünket, aki röviden bemutatta a települést.
De hogy ez a nap mennyire a vízről és annak fontos védelemről szólt, misem bizonyítja jobban, amikor Kohl János mesterszakács a veránkai sziget művésztelepének vezetője által készített, kiváló bajai halászlét fogyasztottuk el. A finom ebéd után hazafelé vettük az irányt, útközben meglátogattuk, a keceli Öreg-hegy pincészetet, ahol Schindler János és munkatársai azon igyekeznek, hogy visszaállítsák, a keceli bor jó hírnevét.
Az élményekben gazdag nap után összefoglalóként annyit írhatok, hogy óvjuk, vigyázzunk vizeinkre tudjunk együtt élni a természettel, tudjunk élni lehetőségekkel és nem pedig visszaélni.