Rakétarendszerrel védené a jégkártól a gazdálkodókat a megyei vezetés
Képgaléria
Kedden délután bemutatták a Vajdaságban 2003 óta, illetve a Szerb Köztársaságban 1967-től kiépített jégvédelmi rakétarendszert, mely összességében 63-74% közötti hatékonysággal csökkenti a jégverés okozta károkat.
A szerb szakemberek által fölvázolt technológia lényege, hogy a radarközpontok által észlelt jégeső-felhőkbe rakétákat lőnek, melyek még a jégeső előtt ezüstjodidot juttatnak a felhőbe, s ez elősegíti, hogy kisebb méretű jégdarabok keletkezzenek, mint amekkorák normális esetben keletkeznének. A szakemberek elmondása szerint az ezüstjodidos technológiával diónyi jegek helyett borsószemnyi, kásás jég keletkezik, ami a földre érkezve kevésbé tesz kárt a gyümölcsösökben és a szőlőkben.
Bányai Gábor, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnöke a rendszer kiépítése mellett úgy érvelt, hogy a Vajdaságban a kiépítést követően csekély mértékűvé vált a jég okozta elemi kár: a védett 800.000 hektárból csupán 34.000 hektárt ért kisebb-nagyobb jégverés az elmúlt időkben, míg nemrég Baranyában egy teljes körtést vert el, ahol becslések szerint így 1 milliárd forintos kár keletkezett. \"Az okozott kár átlagosan tizenhétszeresébe kerül annak, mint egy ilyen rendszer kiépítése és fenntartása\" - hangsúlyozta Bányai, majd a költségekről szólva elmondta, az üzemeltetés finanszírozásába szeretnék bevonni a gazdálkodókat, a települési önkormányzatokat és a megyét is, ám a rendszer kiépítéséhez elsősorban EU-s forrásokat keres a Bács-Kiskun megyei vezetés. \"A magam részéről ezt tartom az egyetlen lehetőségnek, hogy a jég ellen védjük a megyét\" - mondta a közgyűlés elnöke.
A szerb szakemberek elmondták, a Vajdaságban 2003 óta működik a rendszer, de Szerbiában 1967-ben kezdték el kiépíteni; jelenleg 13 radarközpont kémleli a felhőket és az ún. szupercellás zivatarfelhőket. 12.000 rakétát lőnek ki évente, 42 év alatt pedig összesen 425.000 ezüstjodidos rakétát lőttek fel, aminek köszönhetően 63-74%-os a jégvédelem hatásfoka. Ahogy fogalmaztak, egy forintnyi védelmi befektetés tizenhétszeresen térül meg. A rendszer kiépítése nagyságrendileg 3,3 millió Euróba kerülne, ezzel teljes mértékben le lehetne fedni az ország szőlőültetvényeinek 30%-át adó Bács-Kiskunt. Amennyiben Kecskemétre is telepítenének egy radart, akkor a költségek 4,8 millió Euróra rúgnának.
Font Sándor, a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának elnöke elmondta, ez a megelőző rendszer hatékonyabb, mint az ún. kárenyhítési alap, különösen azután, hogy a két éve létrehozott alapba eddig alig folyt be pénz, ám az aszálykár ebben az évben is eléri vagy meghaladja a 100 milliárd forintot: \"a kárenyhítési alapnak hét évre lett volna szüksége ahhoz, hogy önfinanszírozóvá váljon, de balszerencsénkre már tavaly és idén is óriási elemi károk súlytották a gazdálkodókat., ezért a jövő útja inkább a jégvédelmi rendszerhez hasonló megelőzés\"-hangsúlyozta a megyei közgyűlés alelnöke.
Bács-Kiskun megye lefedéséhez 200 bázist kellene kiépíteni 7x7 kilométeres, négyzethálós alapon: \"a villányi szőlősgazdák közelmúltbeli óriási kára intő jel kell, hogy legyen\" - mondta Font, aki ezek után hozzátette, a rendszer éves üzemeltetése 150 millió forintra tehető, ám azt követően \"az ernyő mindenkit megvéd\", nem csak a szőlősgazdákat vagy a gyümölcstermesztőket, hanem azokat is, akiknek egy jégverés könnyedén tönkreteheti otthonát, veteményesét vagy autóját.
A rakéták környezeti károkat nem okoznak, és azt követően, hogy az ezüstjodidot a zivatarfelhőbe juttatják, teljes mértékben megsemmisülnek, apró, veszélytelen darabokra hullanak szét.
