Gondatlan vezetők – gondozatlan város?
Képgaléria
Közismert, hogy a kecskeméti városvezetés – és nemcsak a mostani, hanem a mindenkori – a várost elsősorban úgy látja, hogy az irodája ablakából kinéz. Onnét mit lát? A városközpontot. Aztán a csodálatos Lechner-palotát elhagyja, és sétál kicsit, a Szabadság téren néz körül. Bekukkant esetleg az Arany János utcára. Jó, mostanában a Rákóczi út felé is elmennek. Vagyis igazából ott folynak felújítási munkálatok (néha eszetlenül és átgondolatlanul), ahol, mint mondani szokás, a papok táncolnak.
Kecskemétnek súlyosan elhanyagolt városrészei vannak, és ezek között sajnos kiemelkedő helyen van a Széchenyiváros. Egy lépésre vagyunk csak a kórháztól, a város egyik legforgalmasabb pontjától, az Akadémia körút legelején, az egykori húsbolt, ma Ázsia bolt tőszomszédságában vette észre fotóriporterünk a szétdíbolt, széttört, elhagyatott padokat, amelyeket talán az odahelyezésük óta, és ez lehetett már ez vagy harminc év, nem javított föl, és nem ápolt senki. Természetesen, hogy az ülőhelynek nem nevezhető kényelmi roncsokat hasonlóan elhanyagolt park övezi, lepusztult, holdbéli táj, gaz, szemét mindenütt. Jó bizonyítványa ez az ottani megválasztott képviselőnek, de a városvezetésnek is. Szülőhelyféltésből elégtelen! Elszomorító, hogy Kecskeméten, ahol évente 300 millió forintot költenek – hízelgő a sajtóra – nem jut néhány ezres, konkrétan az állampolgár pihenésére, szabadidejére, a lakókörzet parkjaira. Téved az a politikus, aki úgy gondolja, hogy pusztulásban hagyhat egy városnyi – harminc ezres – városrészt. Amennyiben egy hónapon belül nem történik ezen a felháborító, és nagyon szomorkodtató területen változás, a Porta Egyesület kommandója fog intézkedni. Rendbe tesszük ezeket a padokat, győz a civil erő. Továbbra is várjuk aktivistáinknak a bejelentéseit, és ha tudunk, segítünk. Szerencsére a polgárok szívesen áldoznak, ha javítani kell valamit, még akkor, ha tudják, az adófizetők pénze jelentős részbe a politikusok öndicséretére megy el.
