TEMPLOMBÚCSÚ FÜLÖPJAKABON – az alföldi néplélek termő forrása
Képgaléria
Vasárnap délelőtt érseki mise keretében kértek áldást életükre a Magyarok Nagyasszonyától, a boldogságos Szűz Máriától templomuk védőszentjétől a fülöpjakabi katolikusok. Az Alföld egyik legszebb nyárjas-kertjében, a Mária grottánál több százan jöttek imádkoztak és énekeltek – nagy számban voltak fiatalok is. Eljöttek az alkalomra a környék papjai. Ott volt Talapka István főesperes, hazajött Fülöpjakabra Fekete János, jakabszállási aranymisés plébános. Most köszöntötték a község vezetői a harminc éve a településen szolgáló nyolcvanhárom éves plébánost, Szálteleki János atyát.
Dr. Bábel Balázs érsek atya gazdag lelki buzdítást adó szentbeszédét keddtől ismerhetik meg olvasóink, a Charitas Rádió műsorában.
Fülöpjakab plébánia, 6116 Templom u. 5., Tel.: 76/714-093
Tit. : Nagyboldogasszony - B.: aug. 15.
Akv.: 1919-től
Lakosok sz.: 1142
Hívek sz. : 1063
Plébánia vezető: Szálteleki János érs. tan., ny. plébános
A katolikus egyház története Fülöpjakabon
„Nagy ünnepelt ült puszta Fülöpkei-Jakabszállás közönsége folyó év október 31-én. E napon szenteltetett fel új temploma” Ezzel a hírrel jelentkezett a Félegyházi Hírmondó 1897. november 7-i száma. A templomszenteléssel régi vágya teljesült az itt élőknek. A mai Kunszállás egy évvel korábban ült hasonló ünnepet és ekkor a „fülöpkei puszta” lakói is úgy érezték, nekik is építkezni kell. A püspöki engedély nem késett, az itt élők közös munkával az iskola mellett építették fel Isten házát, amelynek akkoriban még tornya sem volt. Ennek elkészítésére csak később, az első világháborút megelőzően került sor.
A katolikus templom 1897-ben épült
A templom elkészült, de az első 25 évben Kiskunfélegyházáról jártak ki a papok. Az idősebbek Kajetán missziós atyára, illetve Szaniszló Ferenc atyára emlékeznek vissza, mint első lelkipásztorokra a községben. 1922-ben került először önálló plébános a faluba. Ő volt Szedlacsek Mihály atya, akinek működése alatt elkészült a plébániaépület. Szedlacsek atyát Csizmadia Gyula követte a plébánia vezetésében, aki azonban csak mintegy fél évet szolgálhatta az egyházközséget, mert agyhártya-gyulladásban meghalt. Még ebben az évben Szombati László atyát helyezte a váci püspök a plébánia élére. Őt Csák Lajos követte, aki 1933-38 között volt a község plébánosa. Az idősebbek elbeszéléséből tudható az is, hogy az atya maga is gazdaember volt, földet bérelt és művelt.
1938-ban egy lendületes fiatal papot kapott az egyházközség Tóth István személyében. Róla, működéséről már jóval több minden maradt fenn. Nevéhez fűződik többek között a templom padlóburkolatának cseréje, illetve a sekrestye megépítése is.
1942-ben került a plébánia élére Gyöngyössy Jakab István atya, akinek működése tevékenysége az utókor emberében is tiszteletet kelt. 2000-ben Ő lett Fülöpjakab első díszpolgára. A háború vészterhes esztendeiben állt a plébánia élén, kérvények tucatjait fogalmazta meg a hatóságokhoz hívei érdekében, eltűnteket kerestetett a Vöröskereszt segítségével.
1942-ben az Ő kezdeményezésére állították fel Fülöpjakabon a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletet (KALOT) illetve ennek fiatal lányokat tömörítő testvérszervezetét a KALÁSZ-T. Ehhez olyan, nagy formátumú munkatársakat is talált,- Kovács Dezső és felesége, tanítók személyében - akik szintén óriási hatást gyakoroltak a község életére. Kovács Dezsőné Sahin-Tóth Klára később tanítói tevékenységének elismeréseként Kossuth díjat kapott és sok-sokezer fiatal nőtt fel az általa szerkesztett általános iskolai tankönyveken. 2000-ben Ő is díszpolgára lett a községnek.
Gyöngyössy atya nagy odaadással dolgozott az ötvenes évek egyházellenes időszakában, a beszolgáltatások keserves éveiben. A helyi kommunistáknak sikerült elérniük, hogy az atyát mindenféle jogalap nélkül internálják. Tázlára került napszámosnak. Később visszakerült ugyan az egyházi szolgálatba, de már nem Fülöpjakabra. 1983-ban bekövetkezett haláláig még több plébánián szolgálta Isten népét.
1960-ban Halassy Endre atya került Fülöpjakabra, aki szintén egy nagyon nehéz időszakban volt a falu plébánosa. Mindemellett szembe kellett kerülni azzal is, hogy nagyon nehéz egy jó pap után jó papnak lennie. Halassy Endre után 1969 decemberében került a plébániára Kurucz Alajos atya, egy 32 éves Zagyvaszántói születésű fiatal pap.
Fülöpjakab népe csak „Lojzi atya”-ként tisztelte. Nagyformátumú egyéniség volt, mindenféle emberrel szót értett, nagyon szívén viselte a falu fiataljainak a sorsát. Olyan embereket is az egyházhoz vonzott, akik már-már elfordultak onnan. A „lelkek templomának” építése mellett elkezdte a templom külső és belső renoválását, a mai kazettás mennyezet is az Ő idejében készült el. Kurucz Alajos másfél évig szolgálta Isten népét Fülöpjakabon. 1971 májusában, szívinfarktusban hunyt el. Sírva búcsúzott tőle a falu. A váci püspök és közel száz pap temette.
Lojzi atyát Becherer András atya követte a plébánia élén. Jelentős építkezések folytak az Ő idejében is. Ekkor készült el a templom kerítése, a temető ravatalozója, illetve a templom új tetőt kapott. A fiatalokat ifjúsági hittanra gyűjtötte. Becherer atya 1979-ig tevékenykedett Fülöpjakabon, ahonnan Kiskunlacháza-Peregre került, innen pedig a szerzetesrendek újjászerveződését követően Kőszegre, a Verbiták missziós rendházába. Ma is Verbita szerzetesként szolgál.
1979-ben került Fülöpjakabra Szálteleki János atya, aki jelenleg nyolcvan felé közeledve is nagy energiával végzi feladatát. Szálteleki atya Erdély szülötte. Marosvásárhely mellől Jobbágyfalváról került a háborús években a mai Magyarország területére. Kevesen tudják róla, hogy a második világháború alatt szeminaristaként zsidók mentésében vett részt, a szerzetesrendek feloszlatása után pedig segítette a börtön elől menekülő váci barátokat. Vácon szentelték 1956-ban. Jelentősek a plébánosi működése alatt végzett felújítások. A templom kívül-belül megújult, megépült a Lourdes-barlang, a templom tornyában pedig egy új nagyharang hívja imára a lakosságot. Szálteleki atya két alkalommal is újmisére gyűjtötte a falu népét. 1985-ben Zsadányi Józsefet, 1986-ban pedig Csáki Tibort szentelték pappá, akik községünk szülöttei.
