A NÉPSZABADSÁG ÍGY ÉRTÉKEL: Kékesdi templomszentelő liberális önkénnyel
Képgaléria
Az országos sajtó fokozott figyelemmel kísérte a Kékesdi templomépítés 12 éves folyamatát. Természetesen, hogy kamerák, fotóriporterek, újságírók sokaságával lehetett találkozni az örömünnepen. A Népszabadság pécsi tudósítója is a \"tollas építők\" között tudhatta magát, mert a kezdetektől hét cikket írt a feladatokról és a munkáról. A benfentes magabiztosságával írt a szentelés ünnepéről. A sorok olvastán meg is indult a vita a Nol fórumán.... De nézzük a tudósítást!
A Baranya megyei Kékesd évszázados álma teljesült, amikor felszentelték a falu új katolikus templomát. Az ünnepség nem maradt politikai üzenet nélkül.
Kékesdnek Árpád-házi királyaink korában már volt katolikus temploma. Ez az épület a mohácsi csatavesztéskor elpusztult. A török kiűzése utáni évszázadokban a falu lakói – bár többször is tervezték - nem voltak képesek újra templomot emelni. Aztán 1999-ben a kékesdiek - a helyi Kungl Jánosné vezetésével - létrehoztak egy alapítványt, aminek célja az volt, hogy templomot építsen a 210 lelkes faluban.
A szakrális épület terveit Dévényi Sándor, Kossuth- és Ybl-díjas építész készítette el. A kékesdiek szándéka, s Dévényi tervének szépsége sokakat megnyert, így a templomépítést politikusok, ismert művészek és sportolók egész sora támogatta. A kivitelezés 2003-ban startolt, s öt év alatt mintegy 35 millió forintot fordítottak az építkezésre, ám tavaly ősszel a pénz elfogyott, s a munkák leállása azzal fenyegetett, hogy az időjárás megrongálja a félkész épületet.
Akkor - némiképp a templomról lapunkban megjelent cikk hatására - a kecskeméti Porta Egyesület felajánlotta: hogy egy éven belül befejezi a templomot. A hasonló beruházások lebonyolításában és finanszírozásában jártas egyesület - kapcsolatai révén - 20 millió forintnyi szponzortámogatást mozgósított a munkákhoz, s ennek révén, valamint a pécsi püspökség 15 milliós támogatásának köszönhetően a 80 hívőt befogadó templom alkalmassá vált feladataira.
Azért fogalmazunk így, mert az épület még nincs teljesen kész, további 10-15 millió kell ahhoz, hogy a karzatot befejezzék, s helyükre kerüljenek, a korlátok és a színes üvegablakok. A hiányok ellenére a templomot szombaton birtokba vették a hívek (azért most, mert kedden lesz a falu védőszentjének, Mihálynak a napja). A templomot Mayer Mihály, pécsi püspök szentelte fel, az ünnepségre mintegy hétszázan jöttek el, a templomból kiszorulók egy sátorban felállított kivetítőn követhették a szertartást.
A felszentelés nem volt mentes politikai felhangoktól. Erről részben Sólyom László misén felolvasott üdvözlőlevele gondoskodott: az államfő Kékesd gyarapodása kapcsán bírálta azt a politikát, ami a kistelepüléseket - a körzetesítés kényszerével - megfosztja önálló intézményeitől. Mayer Mihály is politikai üzenettel ötvözte mondandóját, a pécsi püspök a misén a liberális önkényt okolta azért, hogy a hazai oktatási intézményekben nem kötelező a hitoktatás.
