Ma történt - Évfordulók hazánk és a nagyvilág történelméből
1931-ben, azaz 78 éve ezen a napon meghalt Thomas Alva Edison amerikai feltaláló
Az Ohio állambeli Milan-ban látta meg a napvilágot. 1869-re megépítette az egy vezetéken két üzenetet továbbító távírót s az elektromos jeleket betűkké alakító nyomtatót. Felismerte, hogy a grafitpor a rá ható nyomással arányosan vezeti az áramot, ennek alapján dolgozta ki a szénmikrofont hangerősítésre. Ekkor született a fonográf is, amelyet hangrögzítési céllal készített, ónlemezzel bevont hengerrel. Az 1987-es évekre a feltalálók már ötven éve dolgoztak az elektromos lámpával. Edison áramszabályozóval oldotta meg az ívlámpa túlhevülését. Edison javasolta a párhuzamos kapcsolást, hogy egy izzó kiégése ne szakítsa meg az áramkört. Platina-, majd Swan angol fizikus nyomán szénszálas izzóval próbálkoztak, amely bevált. A lámpát 1879 végén mutatták be. 1912-ben Henry Ford kérte fel, hogy tervezzen akkumulátort a híres T-modell önindítójához. Később a villanyvilágítási üzletágból kiszorult, de újító szelleme nem hagyta el, még 80 felett is aktívan dolgozott. Több mint ezer találmányát szabadalmaztatta. Neve ma is A feltalálót jelenti.
1813-ban, azaz 196 éve ezen a napon a szövetségesek Lipcsénél legyőzték Napóleont. Lipcsénél három napig tartó, elkeseredett és nagy veszteséggel járó harcban I. Napóleon francia császár alulmaradt a szövetséges orosz, porosz és osztrák sereggel szemben. A világtörténelem addigi legnagyobb csatájában, több mint félmillió katona harcolt. A szövetségesek elsősorban számbeli fölényüknek köszönhették győzelmüket. A szövetségesek oldalán kereken 330 000 katona harcolt, a franciákén kereken 200 000. A szövetségesek 52 000, a franciák több mint 70 000 embert vesztettek. Kisebb serege ellenére Napóleon egy darabig győztesnek érezhette magát, ám mikor a szövetségesek számbeli fölénye érvényre jutott, kénytelen volt kitörni a körülzárt városból és - a poroszoktól és az oroszoktól üldözve - a Rajnáig visszavonulni. A \"népek csatájá\"-ban aratott szövetséges győzelemnek súlyos politikai következményei voltak.
1989-ben, azaz 20 éve ezen a napon legálisan is megjelent a Bányászinduló. Az 1981-ben indult, illegálisan kiadott folyóirat a sajtóellenőrzés, a cenzúra eltörlése után legális folyóiratként jelenik meg.
1745-ben, azaz 264 éve ezen a napon meghalt Jonathan Swift író. 79 éves korában halt meg Dublinban. Röpirataiban, pamfletjeiben és regényeiben többször állást foglalt kora időszerű politikai eseményeivel és problémáival kapcsolatban. Fellépett angol elnyomás alatt álló ír hazájáért, és könyörtelenül feltárta a politikai, egyházi és tudományos élet, valamint a társadalom bomlásának tapasztalható jelenségeit. Swift legismertebb műve a \"Gulliver utazásai\", négy kötetben megjelent regénye. Hőse, Gulliver csendes-óceáni utazásai során kitalált országokba jut el: a törpékkel, az óriásokkal, az állat és a tisztán értelmi lényekkel való találkozás a normális kategóriáját kérdőjelezi meg, és viszonylagossá teszi az érvényes emberi értékeket. Az utazás egyes állomásai egyrészt a fennálló társadalmi rend utópisztikus ellenvilágát képviselik, másrészt a valóság szatirikus karikatúrái. Swift azonban az értelembe és a civilizáció haladásába vetett hittel szemben jóval mélyebb kételyt fogalmaz meg.
