Mindenszentek ünnepe
Az ünnep célja, hogy az összes szentet – nemcsak azokat, akiket az Egyház külön szentnek nyilvánított – egy közös napon ünnepeljük. Az ünnepi mise könyörgése ki is nyilvánítja: „Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat.”
Az ünnepet Keleten már 380-ban megtartották, és az összes vértanúra emlékeztek ezen a napon.
A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápa vezette be, aki 609-ben megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont, és május 13-án felszentelte Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére. III. Gergely pápa (731-741) a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette. IX. Gergely pápa (827-844) helyezte november 1-jére az ünnepet.
Mindenszentek napja hazánkban 2001 óta újra munkaszüneti nap.
Az idei évben vasárnapra esik az ünnep, ezért a liturgikus rend szerint, mivel magasabb besorolású az évközi vasárnapnál, az esti mise is a főünnepről van.