SZENT MIHÁLY NAPI MEGEMLÉKEZÉS A BUGACI PUSZTAI KERESZTNÉL
Képgaléria
Ünnepi megemlékezést, zsoltáros Istentisztelet tartottak szeptember 23-án délben a tavaly fölszentelt bugaci keresztnél, közel a Kiskunsági Nemzeti Park pusztabejárójához. Az emlékjelet egy évvel ezelőtt állíttatta a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, a Karikás Csárda és a Bugac Tours Kft. tulajdonosa valamint a Porta Egyesület Katolikus Munkacsoportja.
Fölidézve, hogy a pusztai emberek istenfélő, vallásos népek voltak, és bár a pusztán kevés templom vagy kápolna állt, a dűlő utak vándorai a kereszteknél gyakran álltak meg, hogy jártukban keltjükben elmondjanak egy-egy imát...
Jó helyre került ez a kereszt, forgalmas dűlő út mellé. Ahol az őslakosok és a turisták látják, találkozhatnak vele és elégondolkodhatnak arról: mit is üzen a mai embernek az ősi jel - kezdte a mementót Farkas P. József, a Porta alapítója.
Az elmélkedést - csodálatos időben, több száz hívő előtt - Talapka István kanonok úr, címzetes apát, kerületi esperes folytatta - gyermekkori emlékeinek fölidézésével gazdagítva a rendezvényt. A biblia szavait idézve az egyház álláspontját is megismerhettünk. Azt például, hogy jelentheti a halál, a pusztulás, a szenvedés, a tragikus magány szimbolikus ábrázolása a Földön milliók számára a vigaszt, a reményt?
Nagytiszteletű Hegedűs Béla, a Bácskiskunsági Református Egyházmegye esperese az Ószövetségi tanító, a Prédikátor örökérvényű szofisztikáit idézte. Ideje van mindennek e Földön. Az alapozásnak éppen úgy, mint a bontásnak, a tavasznak éppen úgy mint az ősznek, a születésnek, mint a halálnak. A régiek jól tudták ezt, hiszen kérlelhetetelenül feladatokat rótt rájuk az évszakok örökös változása. Jól tudták a kötelezettségeiket. Vajon, mi akik nem függünk a pásztorokhoz hasonlóan a természet sokszínű változatosságától, mi tudjuk-e értékelni a nekünk juttatott terminusokat, a pályát, a föladatokra szabott érdemszerző éveket?
A mély gondolatokban gazdag déli imaórán a Bugaci Asszonykórus énekelt nagyon szép katolikus és református népénekeket.
A ceremónia végén közösen elimádkozták a résztvevők a Miatyánkot, majd ökumenikus áldás zárta a nagyon szép, sok érdeklődőt vonzó találkozót.
