Hatalmas siker a Katonában: \"Indul a bakterház\"
Átütő siker: szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a kecskeméti közönség Cseke Péter rendezését.
Fergeteges vígjáték kerekedett a közkedvelt klasszikus, Rideg Sándor remekművéből. Aki befért a dugig megtelt színházba, az nem bánta meg hogy ott lehetett.
Az Indul a bakterház szerzője fiatalságát a pusztán töltötte, csikósként dolgozott, majd ifjúként Budapestre keveredett, ahol gyári munkásként kereste kenyerét. Néhány elemit végzett csak el, így szinte írástudatlan volt, eszébe sem jutott, hogy irodalommal foglalkozzon. Huszonnégy éves korában politikai okokból letartóztatták, és az őt vallató rendőrfőnök, aki büszke volt nagy műveltségére, maga elé hívatta, s amikor Rideg a maga kedélyeskedő módján beszélgetni kezdett vele, akkor a rendőr meg volt róla győződve, hogy valójában egy remek színészi képességekkel megáldott értelmiségivel áll szemben. Miután alaposan kifaggatta őt, ámulva diktálta a jegyzőkönyvbe, hogy a kihallgatottnak „remek nyelve és stíluskészsége van”, akár író is lehetne belőle.
A rendőrfőnök rátapintott Rideg írói tehetségének legnagyobb erényére, ugyanis már legelső regénye, a Népszavában folytatásokban megjelent Indul a bakterház is sajátos nyelvi világával tűnt ki a kortárs irodalmi alkotások közül. Ízes tájszólás és városi argó keveredik benne a fékezhetetlen mesélőkedvvel.
A könyvet egyhangúan pozitívan fogadta a szakma és a közönség is, és sokan szívükbe zárták az égetnivaló Bendegúzt, akit anyja – nem bírván vele – egy nyárra Szabó bakter gondjaira bíz, hátha sikerül embert faragni a fiúból. Mondani sem kell, Bendegúz életre szóló élményeket szerez, de a bakter és családja - különösen Banya, a bakter anyósa - sem fogja egykönnyen elfelejteni ezt a nyarat. Külön érdekesség, hogy a cselekmény Kecöl, azaz a Kecskeméttől mindössze ötven kilométerre fekvő, Bács-Kiskun megyei Kecel város közelében játszódik, így a szereplők erős dialektusa sokak fülének talán nem is hangzik majd idegenül.
A történet népszerűsége csúcsát 1979-ben érte el, amikor elkészült a filmes feldolgozás is, ami azóta is generációk kedvence. Koltai Róbert és Haumann Péter alakítása felejthetetlen. Reményeink szerint a kecskeméti színház előadásában a baktert játszó Mikó István és Patás szerepében feltűnő Nemcsák Károly ugyancsak elnyeri majd a közönség tetszését.
Bakter Mikó István
Patás Nemcsák Károly
Bendegúz Kántor Zoltán
Banya Réti Erika
Csámpás Rozi Csombor Teréz
Piócás Kiss Jenő
Vőfény Rusz Milán
Feleség Horváth Erika
Jóska csendőr Pál Attila
Pista csendőr Szokolai Péter
Marhakereskedő Aradi Imre
Díszlettervező: Krsztovics Sándor
Jelmeztervező: SAIS
Tánc: Frigyesi Tünde
Ügyelő: Domján Sándor
Súgó: Arató Andrea
Rendezőasszisztens: Borsos Andrea
Rendező: CSEKE PÉTER
