Adventi koszorú kordongyűrűben
– De furi! Mi ez, mami? – álmélkodott egy cserfes kislány vasárnap nem messze a város karácsonyfájától. Addig fel sem tűnt érdeklődésének tárgya: egy különös barikád az ünnepi díszkivilágítás fényében fürdő főtér kellős közepén.
Jó néhányan összegyűltek a gyanús objektum körül, amikor mi is közelebb merészkedtünk. Akkor esett le a tantusz: az adventi koszorúban gyönyörködnek a főtéri járókelők. (A gyertyákból legalábbis erre következtettünk.) Az ünnepi kompozíció beazonosítását ugyanis igencsak megnehezítette az a kordongyűrű, amit köré vontak, hogy megóvják a rongáló kezektől.
Előre bocsátom, minden tiszteletem a szervezőké. Hisz nem könnyű feladat adventi hangulatot varázsolni egy olyan városba, ahol korábban is elvitték a koszorú gyertyáit, a vakok számára készített miniatűr templomoknak pedig a keresztjeit törték le se perc alatt.
Volt olyan év, hogy a városháza aulájában őrizték a koszorút, a tavalyi szalmabála-projectet pedig fél Kecskemét mosolyogta meg. Főleg hogy egy kiadós eső után úgy festett, mint egy szétdúlt istálló. Ehhez képest az idén emeltek a színvonalon. Sejtették, hogy a kordonról egy átlag embernek sok minden eszébe jut, leszámítva a szeretet ünnepét, ezért karácsonyi csomagolóval vonták be. Szóval ők mindent megtettek a cél érdekében.
Az ideális megoldás azt hiszem, mégis inkább egy virtuális, a főtérre vetített adventi koszorú lenne. Akkor az ünnepi hangulat is megmaradna, és a vandáloknak is jól feladnánk a leckét.
